2019. december 22., vasárnap

Internálótábor Badacsonyban

Mindenekelőtt köszönettel tartozunk Istvándy Gergelynek, a pincészet egyik családtagjának. Istvándy Gergely által létrehozott Bazalt Körút, mely elvezet az egykori kényszermunkatábor romjaihoz, volt a mai túra kiindulási alapja. Köszönettel tartozunk a Bonvino Hotel tulajdonosának, Nagy Miklósnak, akinek a nagypapája mesélt korábban erről a helyről.
Kiindulási pontunk a jól ismert Kisfaludy Ház parkolója, ahonnan felpillantva, az első képről az jut eszünkbe: a tanúhegy ködbe vesző része nem akarja nekünk megmutatni azokat az elfelejtett helyeket.... A Rózsakőtől (nevét Szegedy Rózáról kapta, hozzá kapcsolódik a legenda is, 2.fotó) jobbra indulunk, a Kuruc Körút fokozatosan emelkedő bazaltlépcsőin. Ez a lépcsősor nem annyira meredek, mint a másik irányban található Bujdosók Lépcsője.
Kis kitérőt tehetünk a Hertelendy emlékműhöz és a Páholykőhöz. Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét, valamint a Balatoni Gőzhajózási Társaság alelnöke is volt. A Páholykő egy kilátópont neve, az emléktábla alatt található, bazaltteraszáról tiszta időben szép kilátás nyílik. Egy rövidebb kanyarral, a Dr.Jugovics Lajos (egyetemi tanár, vulkanológus) emléktábla érintésével, visszatérünk a lépcsősor aljához, és folytatjuk utunkat a romok irányába.
Keskeny csapáson kanyargunk, elkerülünk egy zöld drótkerítéssel bekerített telket, majd pár perc után elérjük utunk fő célpontját.

(Jegyezzük meg: A Kuruc-körútról, még a romterület előtt,  elágazáshoz fogunk érni. A jobbkéz felőli a piros kör jelzés elkerüli a romokat!!! Mi tehát balra térjünk le, a baloldali csapást válasszuk! Ez a legutolsó térképen jelölve is van!)


A csapás , amin haladunk, közvetlenül az első maradványokba fut bele, s egészen áthalad a romterületen! 
1949 és 1954 között működött itt az internálótábor, ahol kíméletlen körülmények között kellett a főként Kecskemét környékéről idehurcolt politikai foglyoknak követ fejteni, sziklát törni, bazaltot hordani... Nagy Imre 1953-as rendelete szüntette meg a kényszermunkatábort, melynek romos épületmaradványai között jártunk. Jórésze ledőlt, vagy az akkori állami szervek igyekeztek eltüntetni nyomait. A természet is végzi közben a munkáját: Fák, bokrok, cserjék és kúszónövények takarják egyre jobban a több mint 50 évvel ezelőtti borzalmakat. Őrök és munkaszolgálatosok lakhelyei fekszenek a tanúhegy ezen területén. Sűrűbb részen áthatolva elértük a nagyobb bazaltkockákból épített lépcsőt, mely felvezet a kőfolyás tetejére. Itt, a fenyőerdőn átvágva jutottunk el a kőbányához. Bányászat már a munkatábor létesítése előtt is folyt, azt az 1960-as években szüntették be véglegesen. Megdöbbentő méretekkel magasodnak fölénk a félbemaradt fejtésű bazaltsziklák. Itt dolgoztatták 1949 és 1954 között a rabokat, hajnaltól késő estig, sokszor a tűző napon, kíméletlen körülmények között. Két emlékhelyet is találtunk a kőbánya aljában: nevekkel, koszorúkkal, mécsesekkel, vallásos tárgyakkal.... Döbbentem fordultunk vissza a bányától, és értünk le a tábor területére. Ez egykor szögesdróttal volt körülvéve és fegyveres őrség vigyázta a Rákosi elvtárs által kikiáltott "Nép ellenségeit". A munkatábor bejárása után elhagytuk azt, lejtős, széles úton ereszkedünk tovább.
Érkezünk egy 1928-as bányászkereszthez, rajta a "Szerencse fel!" és fohászkodó felirattal. A felirat a kereszt talpazatába foglalt kőlapon olvasható, még kibetűzhető állapotban van.
Utunk következő célpontja az 1927-es évszámú kőfülke, mely a Klastromkút nevet viseli. Iható, friss forrásvíz csordogál. Az ország első pálos kolostora állt itt a környéken, a pontos helyét többen, több helyre teszik. Van,aki ide, de van aki a Szent István kápolna helyét tudja a pálos kolostor eredetijének.... Erdei pihenőhely ez, felettünk magasodik II.János Pál emlékhelye. Itt találkoztam helyi lakosokkal, akik elmondták, hogy az 1950-es évekbeli kényszermunkatáborról akkoriban még ők se nagyon hallottak...
Az erdei pihenőhelytől még felmentünk a Kőkapu aljáig, s onnan visszafordulva tértünk vissza a Rózsakőhöz, a túra kiindulópontjához. Itt most épségben újra látni a tavasszal kidőlt fa által összezúzott Napkorona Emlékhelyet.

Bővebb leírást, érdekességeket, történelmi adalékokat megtudhatunk az alábbi cikkekből:
Amikor Szibériát csináltak Badacsonyból

és itt:
Munkatábor a BadacsonyonVideóösszeállítás a munkatábor romjairól:
Badacsonyi munkatábor romjai


Az utolsó fotók a térkép képmentései, a kőbánya GPS koordinátáit tartalmazzák és a munkatábor térképen berajzolt helye.




A Kisfaludy Ház melletti parkolóhelyről felnézve, ködben úszott a Badacsony keleti oldala. A legendás Rózsakő az első látványosság, melyhez a következő legenda is kapcsolódik:
"A Rózsakő a Badacsonyon, a Kisfaludy-ház felett található hatalmas asztalszerű bazalttömb. Valamikor a régmúltban gurulhatott le a hegy oldaláról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni. valószínűleg ez magyarázza a vele kapcsolatban született legendát is.
"Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.""

A ködben úszó Balaton, Fonyód felé....



A Rózsakőtől jobbra indulunk el, a Kuruc-körúton. Kitérőt teszünk a Hertelendy-emlékműhöz és a Páholykő kilátóhelyhez is...


A Hertelendy-emlékműnél...



A Páholykő-kilátópontnál, bár most semmit nem láttunk a köd miatt....



Egy másik kitérőt teszünk a Dr.Jugovics emléktáblához is...


A kitérők után a Kuruc-körúton folytatjuk utunkat és érkezünk az egykori internálótábor romjaihoz:



Egykori eszközök maradványai....



A Nagy Imre Társaság 2004-es emléktáblája



A természet végzi a dolgát, lassan minden maradvány eltűnik a burjánzó növényzet alatt...


A kőfolyás törésében, nagy bazaltkockákon megyünk fel a kőbányához. Ezeket a bazaltkockákat  úgy hordták ide az itt dolgozó rabok, mintegy lépcsőt építve belőlük...



A lépcsőn felérve fenyveshez érünk. Menjünk át a fenyőerdőn, és kiérünk a kőbányához!



A kőbánya helyszíne. Egykoron itt végeztek kíméletlen munkát 1949 és 1954 között a főként Kecskemétről internált rabok. Akkoriban még nem volt itt ennyi fa, így a tűző nap is gyötörte a koncepciós perben kényszermunkára ítélt honfitársainkat.



Az egyik emlékhely a kőfejtő aljánál...



Több emlékhelyet is találunk az egykori bánya alatt...





Vissza az egykori tábor területére, újabb romokat fedezvén fel...






Ez a tábor közelében található, 1928-as bányászkereszt. Rajta kopottas kőlap, felirattal...


Érkezünk az erdei pihenőhelyhez, a Klastromkúthoz. Itt található II. János Pál emlékhelye is!









Utunk végén visszaérkezünk a Rózsakőhöz. Felette, az erdő szélén a Napkorona Emlékhelyet találjuk, erről is készült pár fotó....






A kőbánya helye, piros GPS nyíllal, és a koordinátákkal jelölve...



Útvonal térkép. Alul a P, a parkolóhely, a Kisfaludy Ház parkolója.
Jobbra indulunk, a nyilakkal jelzett irányba, a Kuruc-körút tanösvényen. Felirattal feltüntetve a munkatábor, a kőbánya és a  bányászkereszt helye!
Visszaemlékezés egy 2011-es cikkben....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése