A Balaton-felvidék tele van kísérteties, elhagyatott helyekkel. Ilyen a Szent György-hegyi Ify-kápolna, de a balatonedericsi Fekete-kastély is! Nevét tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Történetéről röviden annyit, a Nedeczky-család tulajdonában állt, majd napjainkig többször gazdát cserélt. A kastélyhoz egy gyilkosság és négy öngyilkosság is kapcsolódik, tehát valóban egy elátkozott, kísértetjárta házról van szó. Megközelítése: Balatonederics, közvetlenül a 71-es főútról lekanyarodva. Számtalanszor elhaladunk mellette, de mivel a természet az idő múlásával teljesen körbevette a birtokot, így a 71-es főútról szinte észrevehetetlen. A bejegyzéshez mellékelek térképet is, azon pontosan jelölve van a helye. Amúgy az Afrika Múzeumtól pár száz méterre fekszik.... (A mellékelt, legnagyobb bontású google metszeten pedig piros-sárga X jelöli azt a helyet, ahol a birtokot körbevevő füves-földes útról bejuthatunk magára a kastély területére),
Ahogy autóval közeledtem az előzetesen térképen felkutatott helyhez, lassítanom kellett, mivel csak egy sűrű, bokros-fás területet láttam. A fák közül egy pillanatra kibukkant a kastély tornya, így a 71-es főútról a birtokot körülvevő földútra kanyarodtam. Még így is megálltam, újra rápillantva a térképre, vajon jó helyen kanyarodtam-e le... Igen, itt vagyok, de meg is kéne találnom a "bejáratot". Körbementem autóval, majd egy diófa alatt letettem a járgányt. Innen bár láttam a kastély tornyát, de fogalma se volt hogy jutok be. Kiszálltam a kocsiból és gyalog, találomra indultam el a sűrűn benőtt kerítés mellett. A hátsó részen észrevettem a kerítés megbontását (ez van jelölve a mellékelt google térképen sárga-piros X-el), de a kerítés túloldalán, azaz a birtokon semmi jóval kecsegtető körülményt nem láttam. Egy melléképületbe, valami részben szétdőlt hodályba léptem be. Azonnal vigyázni kellett,mivel olyan ajtók hevertek a lábam alatt, amikből éles, hegyes üvegek álltak ki fenyegetve. Óvatosan átlépkedtem a roncs-ajtókon, és elindultam a hodály másik "helyisége" felé. Lépésről lépésre, mivel nem tudtam, hogy alattam van-e gödör, ülepítő vagy egyéb veszélyforrás. Ilyenkor mindig egy lábra helyeztem a testsúlyt, fokozatosan, hogy biztos talajon vagyok-e, lépésről lépésre kell így menni ilyen részeken. Fej fölé érő bokrok, rovarok, szétkorhadt berendezés mindenfelé... Átléptem a következő helyiségbe, itt egy kidőlt néhai bútorról méteres akácfa lécet törtem le, ez hasznos volt az előttem feszülő pókhálók eltávolításában illetve bármi megtörténhet esetre jó ha van az embernél egy husáng. Bokrokat elhajtani, tapogatni is kiváló eszközhöz jutottam így. A hodály második helyiségét a birtok belseje felé hagytam el, arra nyílott egy "ki/be járat". Roppant sűrű növényzet fogadott a pajta után. Egy vaskorlát és néhai lépcső, alatta keskeny csapás biztatott, arra folytassam utam.
Megérzésemnek meg lett az eredménye, mivel hirtelen fölém magasodott a Fekete-kastély hátborzongató tornya. Növényekkel benőtt homlokzat, kitört ablakok, omladozó falak... Mindez a legsűrűbb növényzetben. Lassan, óvatosan kerültem meg az épületet, a fák itt még sűrűbbekre és magasabbakra nőttek az évtizedek alatt, ide a napfény már csak szűrten hatolt be. Megtaláltam az épület elejét, főbejáratát. Egyik ablaka alatt derékmagas tiszafa, egyébként mindenre fut fel az inda, a borostyán...Valóban szép kastély lehetett ez egykor, a nyomok is erre utalnak. Nagyon lassan és óvatosan léptem be a földszintre,innen több irányba helyiségek nyílnak. Minden falfelület szinte tele van firkálva közönséges feliratokkal. A mennyezetre is felpillantottam, nem-e leselkedik rám valami omlásveszély vagy egyéb csapda. ...A padlón viszont szép kis mozaikkép-jeleneteket találtam. Széles lépcsősor vezet fel az első emeletre, itt is minden telefirkálva. Az emeleten egy ablakhoz és az erkélyre mentem ki, itt is erősen jelen van a természet mindent birtokba vevő ereje. Még innen is futnak-terjednek felfelé egész a tetőig a különböző növények. A toronyba falépcső vezet, de mivel egyedül voltam, oda már nem másztam fel. Elég roskatagnak nézett ki... Számtalan helyiség, kisebb-nagyobb termek, de mindenhol csak a puszta és omló falak. Vajon hol történhetett a gyilkosság? Talán éppen itt, ebben a szobában lett öngyilkos Nedeczky Jenő 1914-ben? Pár fotó készítése után visszatértem a földszintre és egy hátsó "kijáraton" léptem ki a kastélyból. Mint valami szabadulós játék, de élesben. Újra meg kellett keresnem az ösvényt, mely visszavitt a melléképületbe. Onnan pedig a szétszaggatott rozsdás kerítésen kijutva visszatértem a kocsihoz.
KÉPEK
 |
| A kastély tornya, még a birtokon kívülről. |
 |
| Ide léptem be a hiányos kerítésen át. Valami melléképület volt hajdanán... |
 |
| A melléképületből itt, a vaskorlátos lépcsőnél jutottam ki. |
 |
| A kastély tornya alatt. Lassan eltűnik az épület a növényzetben. |
 |
| A főbejárattal szemben |
 |
| Padló dísze több helyen mozaik-jelenetek. |
 |
| Falfirkák minden helyiségben. |
 |
| Indulás felfelé az emeletre... |
 |
| Hosszabb, sötét folyosók szövik át a kastélyt... |
 |
| Az egyik emeleti ablak. |
 |
| Kinn az erkélyen... |
 |
| Ez is az első emeleti erkély... |
 |
| Ezt láttam az erkélyről, a "kertre" nézve. Sűrű dzsungel. |
 |
| Ezen a hátsó kijáraton hagytam el az épületet. |
 |
| A kijárat feletti, első emeleti "ajtó", melyhez lépcsősor visz fel. |
 |
| A Fekete-kastélyt és birtokát körbeveszi egy földes-füves út (pirossal jelölve), a 71-es főútról mindkét irányból ráhajthatunk. A birtok mögötti kerítés ki van bontva ott lehet bejutni (Piros-Sárga X-el jelölve) |
