Kornyi-tó

A Káli-medence közepén járunk, Köveskál és Kővágóörs között. Köveskál után kb 2,5 kilométerre jobbra leparkolunk egy murvás parkolóban. Innen indulnak a gyalogösvények, először az Emberi Komédia elnevezésű, kő-installációkhoz megyünk fel. Útközben már hallani, és ha szerencsénk van látni is ürgéket. A tó alatt és környékén ugyanis kiterjedt alagútrendszer terül el, amelyekben ürgék hemzsegnek. A tájra jellemző mediterrán növényzet borít mindent, több helyen is sziklák bukkannak ki a talajtakaróból. Az Emberi komédia szoborcsoporttól elénk terül az egész Kornyi-tó, mely a Káli-medence alatt húzódó karsztvízből táplálkozik. Szemben velünk a tanúhegyek összetéveszthetetlen formái magasodnak. Sétáljunk le a tó mellé, nádas, lápvidékes rész váltja egymást, itt tanösvény is található különböző állomásokkal. Rengeteg madár, a szakértők becslése alapján több mint 100 faj él itt. Láttam gólyát, fehér gémet, vadkacsákat is. Illetve továbbhaladva a tó menti füves pusztán, a facsoportok tetején tucatnyi ragadozómadarat is. Ezeknek a ragadozóknak fa ülők is vannak szerteszét kihelyezve, a képek között mutatom ezt is. Egymást váltogatja a sás, a nádas, a mocsaras és a füves, köves terep, így igen gazdag a növény- és állatvilág. Visszatérve az Emberi komédia szobrokhoz, vettem észre, hogy több száz kis béka roncsa hever szerteszét, nos a gémek és gólyák igencsak el vannak látva táplálékkal. A füves pusztán pedig emberek gombásztak és szedtek erdei szamócát. Ezt egyszer mindenkinek látni kell, de ahogy az ott levő fotóssal beszélgettem ,többeknek ez a kedvenc helye is, mivel itt nyugalomban és szabadon lehet megfigyelni az élővilág hemzsegését. Még biztos, hogy én is visszatérek ide! :) KÉPEK, térképpel is mellékelve

Kővágóörs - Kőtenger

Köveskál felől érkeztem. Közvetlen a falu határában  fekszik ez a látványosság, ami ugyan kisebb mint a szentbékkállai testvére, de ezt is érdemes megnézni. Idézem a Balcsi.net oldalán található leírást:
"

A község egy ritka geológiai képződményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán épült. A követ évszázadokon keresztül bányászták, kiváló malomkő készült belőle, innen ered a község nevének “kővágó” előtagja. A honfoglaláskor a terület az Örs nemzetség szállásterülete, innen a település nevének második része. A község területéhez középkori elpusztult falvak tartoznak, ma is látható templomromokkal: Ecser, Sóstókál, Kisörs.
A Révfülöptől 3 km-re északra fekvő Kővágóörs kedvelt kirándulási célpont, a község keleti szélén kezdődik földtani nevezetessége, az ún. Kőtenger. Eredete: vulkanikus utóműködés során ezen a területen hévizes források törtek fel a föld mélyéből, s ez kemény kőhalmazzá ragasztotta össze az itteni fehér homokot. Az előttünk elterülő gyönyörű Káli-medencét ez időben szinte beterítette a Kőtenger sziklasokasága. Azóta a sziklák nagy részét kibányászták és csak néhány szép sziklaképződmény maradt meg mutatóban, védetté is nyilvánítva.

A kies Káli-medence a nevét a honfoglaló magyarok bírájáról, Kál horkáról kapta. Ez a vidék volt a Kál nemzetség szálláshelye, nevük a mai napig megőrződött a környékbeli települések nevében.
E község határában, Szentimre-puszta mellett tűnnek fel a legszebb sziklaképződmények. Némelyik ház nagyságú és fantasztikus formákat mutat. A terület védett, így ezt a kőtengerrészt már nem fenyegeti a széthordás veszélye.
A pannon beltenger egykori turzásait, kvarchomokrétegeit kovás kötőanyag cementezte össze. A rendkívül kemény kavarchomokkőtömbök ellenállnak a felszíni pusztításnak. Mint valami megkövesedett nyáj, úgy sorakoznak a tömbök Kővágóörs és Szentbékkálla közelében."
KÉPEK