Veszprémfajszi körtúra téli fotói

 A 8 km-es kör, amit már többször is megtettünk, most a téli, hólepte képben láthatjuk.
Indulás a településről - Király-hegy - szántók - erdei zöld jelzés - katolikus templom - Kálvária és a település.
(A képek nem ebben a sorrendben vannak---- áááá...elegem van ebből a blogspotból, mindig beújít= szétcsesz....)

Veszprémfajsztól a Hidegkúti vadászházig

Indulásnak a Fő utca vége, az őstölgyes pihenő lehet. A szántóföldek szélén felmegyünk a Király-hegyre, útközben szép kilátás nyílik a Balaton irányába. Végig az erdő szelén haladunk, mígnem elérjük a kétoldalt húzódó kerítést. Ezek között megyünk tovább, a végén szép tágas erdőbe ereszkedünk le, pici kitérővel a kereszteződésnél egy óriási dagonyázót is találhatunk. A kereszteződésnél a középső lehetőséget válasszuk ki, ez ívben halad felfelé. Jobbra  a fák között egy vadászati-szórót kell felfedeznünk. Újabb kereszteződésnél jobbra, a murvás-köves útra térünk le, ezen haladunk ismét egyenesen. Jobbkéz felől sűrű bokros-bozótos terület fekszik. Újabb kereszteződés következik, menjünk egyenesen tovább, enyhe emelkedőn fogunk haladni. Utunk utolsó kereszteződésében balra térjünk le. Itt látni fogjuk a Balatont és a Recsek-hegyet, és egy szétkorhadt villanydúcot is. Helyben vagyunk, az út jobb oldalán egy tisztásra érünk, itt található a vadászház. Innen már közel van Hidegkút,de mi visszamentünk Veszprémfajszra ugyanazon az úton, ahonnan jöttünk. 11,2 km ez az útvonal, mi 2,5 óra alatt jártuk meg. Képek!

Felfelé a Király-hegyre

Szántóföldek, dűlők.

Egy kis kitérővel eljutunk ehhez a hatalmas dagonyához

A hidegkúti vadászház épülete, s a kilátás a teraszáról a Balaton felé

Visszaérkezés Veszprémfajszra

Veszprémfajsz 20 km túra

Ez a túra Csopakról indul, a Kishegyi utca buszmegállójából (Csonkatorony, felső buszmegálló) és oda is ér vissza 19,8 km után. Induláskor felkapaszkodunk a Csákányhegyi-utcán, ez Csopak legfelső utcája és nagyon szép panoráma nyílik a Balaton felé. Az utca végén az erdőben haladunk tovább, míg az indulástól számított 4,5 km után a Király-kúti pihenőhelyhez érünk. Friss forrásvíz áll rendelkezésre, padok, asztalok nyújtanak lehetőséget a pihenőre. Innen folytatjuk utunkat Veszprémfajsz felé, át kell kelni a 73-as főúton, majd a Kálvária-domb alatt érjük el a települést. A pajták mögött rátérünk a Videoton felé vezető murvás útra és meglátogatjuk a nagy fa alatt álló, nemrégiben felújított keresztet. Ez az indulástól számított 9,2 km már. Visszafelé az 1887-es római katolikus templomot vesszük útba, majd a falu főutcáján megyünk fel, majd fordulunk rá a 379 méteres Kálvária-dombra. A kőstációk mentén érjük el a tetőn magasodó kereszteket, hátrébb egy kis pihenő-esőbeálló is fekszik. Innen - a keresztektől - nagyon szép kilátás nyílik nemcsak a Balaton felé, de a Bakony irányába is. A Kálváriát a Balaton felé hagyjuk el, majd az úttest másik felén lévő népszerű őstölgyes pihenőparkhoz érünk. Utunk innen lefelé halad, erdei terepen, a volt lőszerraktár mögött haladunk el, míg nem kiérünk ismét a 73-as főútra, melyen átkelve a Nosztori-kalandparkhoz érünk. Itt már túlléptük a 15. kilométert, irány a Csákány-hegy és a kilátó.  Túránk végén a Csákány-hegyről ereszkedve, a csopaki Csákányhegyi utcára érünk le, és pár perc után a parkolónál fejezzük be a menetelést.
KÉPEK (téli, borús-ködös időben, januárban)

Útvonal és távolság berajzolva!

Romtemplom Veszprémfajszon

A település a Balaton-felvidék déli peremén alakult ki, a mai Mulató-tető, Kéri-haraszt, Ányos-kút, Királyhegysarok és a déli irányban emelkedő Kálvária-hegy által bezárt viszonylag kis területen. Ez az ősmagja a mai falunak. A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A jelenlegi község a XVIII. században épült ki, a középkori falu majd egy kilométerre innen helyezkedett el. A középkori faluból napjainkra semmi nem maradt: a fából ácsolt, agyagból vert falakat nyomtalanul elemésztette a múló idő. Csak a földből előkerült háztartási cserépedények töredékei bizonyítják, hogy itt valamikor emberi település élte életét. Veszprémfajsz lakosságának egy része német eredetű telepesek leszármazottja.

A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt, kivéve a templom romjait...A középkori Fajsz falu templomának romjait - 1977-1980 között - szakszerűen feltárták (Tóth Sándor művészettörténész és Ritoók Ágnes régész irányításával). A feltárt templomtól északkeletre, délkeletre, délre és délnyugatra középkori temető maradványai kerültek elő.
ÚTVONAL:
A római katolikus templom mellől indulunk, egy földes-murvás úton, Videoton felé....Átkelve egy hídon, majd egy fasor után rögtön balra fordulunk. Előbb fasor, majd kerítés mentén haladunk, ezután elérkezünk egy búzamezőhöz... Érdemes hosszúnadrágot húzni! Egyre közeledünk a nagy fákhoz, ez már maga a romterület. a fákat megkerülve már nagyon közel járunk! Ez a falu „igazi” helye: Veszprémfajszot Árpád vezér unokája, Fajsz alapította, és pontosan erre a helyre. A török időkben azonban elpusztult és később a mai helyén épült újjá. A fák közé keskeny,alig észrevehető csapás visz be, piros L jellel, majd a sűrű dzsungelszerű fák között egy ismertetőtáblát találunk. Ez a romtemplom helye, a romok itt vannak körülöttünk!
Egy helybéli lakostól megtudtam, hogy várható a terület rekonstruálása, kitisztítása, azaz elvileg turizmus egyik célpontjává válhat a jövőben!
Az 1977-1980-as sírfeltárás részletes jelentése:
ÁRPÁD-KORI TEMETKEZÉSEK VESZPRÉMFAJSZON 

Itt pedig a falu történelme, a legelső időkből:
Korabeli történelem

KÉPEK:

Indulási helyszín, a római katolikus templom mellől.

Murvás úton, a hídon átkelve, majd a fasornál balra térünk le.

Végig a fasor mentén....

Majd végig a kerítés mentén...

Elérjük a búzamezőt, a művelőnyomon tudunk továbbhaladni. A távoli nagy fás terület a középkori falu igazi helye!

Elértük a sárgával karikázott részt, a középkori falu igazi helyét!

Alig észrevehető csapáson, beljebb egy fán a jel!

Megérkeztünk a romtemplomhoz!

Korabeli feltárás jegyzőkönyv melléklete a megtalált maradványok elhelyezkedéséről