A vártól nem messze azonban megtaláljuk A Fekete Sereg vezérének sírját is! Kinizsi Pál, a törökverő, aki életében egyetlen csatát sem vesztett, síremléke a temető feletti erdőben, a Szent Mihály Pálos kolostor romjai között található.
A temető mellett parkoltam.... Kis séta után, a temetőn át vagy azt megkerülve az erdőben előbukkannak a hatalmas falmaradványok. A kolostor történetéről: A vázsonyi kolostor romjai Nagyvázsony község nyugati szélén, a falu temetőjének szomszédságában, kisebb erdőben találhatók. A kolostort Mátyás király híres hadvezérei, Kinizsi Pál valamint apósa, Magyar Balázs alapította Szent Mihály főangyal tiszteletére. Kettejük közös alapítólevele 1483. május 5-én kelt. A rendház 1543-ban, Székesfehérvár török megszállásakor elnéptelenedett. Az üresen álló épületeket 1552 májusában, Veszprém eleste után a környékbeli földesurak puskaporral felrobbantották, nehogy a törökök befészkeljék ide magukat. Az elpusztult épületekből elsősorban a vázsonyi vár 16.-17. századi erősítéséhez, később az újjáépülő falu házaihoz hordták a követ. Ezt a folyamatot csak a 19. században Rómer Flóris határozott fellépése állította meg. A maradványok feltárására és állagmegóvására 1959-ben Éri István régész irányításával került sor. Neki köszönhető a romok példaértékű bemutatása és szakszerű leírása is. A 15,5 m hosszú kolostortemplom nyugati fala 6-8 m magasan áll, benne ajtónyílás látható, mely a kerengőbe vezetett. A templom főbejárata a hajó déli falából nyílott, itt és a keleti oldalon csak az alapfalak maradtak meg. A diadalív jobb oldali része mellett találtak rá Horvátország és Szlavónia bánjának, Horváth Márknak sírjára, aki Kinizsi Pál özvegyének, Magyar Benignának második férje volt. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Éri István mérései szerint „párkánymagassága 16,7 m, a boltváll 13,4 m magasságból indul. Az ablakok magassága, amennyire a töredékesen fennmaradt részekből kivehető, kb. 9 m lehetett, a könyöklő a járószinttől 4,5 m magasságban van”. A padlástérben faragott kőből készült lőrésablakok voltak kiképezve, záródásuk a főpárkány alatt egy méterrel húzódott. A. A szentély közepén állott egykor Kinizsi Pál síremléke. Már 1708-ban kiásták sírkövének töredékeit. A sírból előkerült kardot, sodronyinget és vassisakot jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Ma Kinizsi és a fent említett Horváth Márk sírjának helyét műkőlapok jelzik. A templom nyugati oldalához csatlakozó kolostorépület egyemeletes volt. Északi szárnyának jelentékeny romjait kivéve csupán az 1959-ben kiásott és konzervált alapfalai láthatók. Déli szárnyában a káptalanterem és a munkaterem, a nyugati szárnyban az ebédlő és konyha maradványai kerültek napvilágra. A kolostor északi sarkától induló, fel nem tárt falak egykor azt a gazdasági udvart határolták, amelynek 14 m mély, kőkávás kútja az erdőben található.
KÉPEK
 |
| Temető előtt parkoltam le, innen indultam. Át lehet menni a temetőn is, de én azt megkerülve, az erdő felől közelítettem meg a kolostort |
 |
| A régi kút, jelenleg nincs benne víz... |
 |
| Felbukkannak a kolostor maradványai... |
 |
| Kinizsi Pál sírja a rom udvarában |
