Padragkút szikláitól a Bújó-likig

Öcs felől érkezve még be sem érünk a településre, Padragkút előtt egy jobboldali lehajtónál állunk meg. Éktelen szemétkupac fogad, mintha valami szeméttelep lenne az erdő széle. Van itt minden, mosógéptől kezdve az Újszövetségig, rögtön a turistaút mellett. 

A döbbenet után azonban haladjunk csak befelé, hagyjuk magunk mögött felelőtlen embertársaink nyomait. Ahogy egyre kevesebb szemetet észlelünk, úgy egyre nagyobb sziklaformációkhoz érünk. Lenyűgöző formák, méretek, elhelyezkedések. Még neve is van a mellettünk magasodó leghatalmasabb sziklakolosszusnak: Oroszlánszikla. Mehetünk a Padragi-víz nevű mederben, de mellette is. Ritka terepviszonyon taposunk, abban a tekintetben, hogy szinte kőfolyáson kell továbbvergődnünk. Ököl- és fej nagyságú kövek vagy 2 km-en keresztül... A mindent beborító falevelek ráadásul el is rejtik ezeket az akadályokat. Számtalan gombafaj, húsz méteres lecsüngő borostyánok, mohák, korhadékok mindenfelé. A nyiladék a "Vízkeresők útja" táblánál szelíd erdei szakasszá változik. Itt egy kis letéréssel az úgynevezett "Király-kút" forráshoz érhetünk kb 300 méter után. Jelenleg kiapadva. Ide és a kocsihoz vissza durván 5 km, de tettem egy jó kitérőt is a Bújó-likhoz, a 208 méter hosszú és 40 méter mély barlanghoz.

Igazából az Öreg-köves-víznyelő lett volna a célom, de most - először, mióta túrázom - vissza kényszerültem fordulni a célom elérése nélkül. Ugyanis későn indultam el, a távolságot is elnéztem,szóval nem értem volna vissza a sötétedés előtt. Korai sötétedés, erdőben már 15 óra után elkezd csökkenni a fényviszony, rohamosan hűl a levegő, stb.... És ezek a hibák egy teljesen ismeretlen terepen, egyedül, bajokhoz vezettek volna... Így hát, a Bújó-lik utáni erdei aszfaltúttól, kissé csalódottan,de visszatértem a Padragkút melletti parkolóhoz. Visszaút során azonban volt időm még bőven lefényképezni a padragi sziklák környékét, így készítettem számtalan szép erdei fotót. Több fának a kilátszó gyökerét zöld moha fedi, olyan mintha a fantasy filmekből ismert Entek között járnánk ( Ent= ember alakú fa lény). De van, aki "dínótappancsoknak" hívja őket...
Így 10 km lett végül is ez a számomra teljesen új túra. Éppen indulni akartam, mikor eszembe jutott, hogy a térkép feltüntetett egy kilátót is pár száz méterre innen. Visszafordultam tehát, felkaptattam a meredek emelkedőn, és elértem hamarosan a rozoga, veszélyes, korhadék Nyíresi kilátót. Már az "Ajkai Szó" nevű sajtó is cikkezett róla: az építmény annyira megrongálódott, hogy életveszélyes is lehet a turisták számára, deszkái elkorhadtak, a korlátok szinte az összes helyen hiányoznak, így könnyen leszédülhet, lecsúszhat bárki az emeletekről a létrán való fel- és lemászás során! Így van,ahogy leírták, én is a gerendákba kapaszkodtam több alkalommal. Fenn a kilátó tetején szinte semmi nem maradt a pallókon kívül....Ez az élmény kárpótolta a fentebb írt csalódásom, így kilátóval együtt egy igazán vadregényes, 11 km-es túra lett belőle, fogadjátok szeretettel a képeket!

Strenner-barlang vagy Csákány-hegyi barlang

"Felfedeztem" Csopak jelenleg egyetlen, szabadon megközelíthető sziklaodúját. (A másik három a jelenlegi Rendőrtábor területén található-nem látogatható)
A Csákány-hegyi "Strenner-barlang" már egy 1964-es kutatási törzslapon, Halász Árpád nevével jelezve publikálásra került, ám a pontos helyét és fényképeket az interneten eddig nem találtam róla. Több hónappal ezelőtt emailben keresett meg az önkormányzaton keresztül egy orvos, aki szerette volna megtekinteni a sziklaodút, ám akkor se az önkormányzat, se én nem tudtam érdemi választ adni a barlang helyét illetően. Mivel túra előtti bejáráson voltam a terepen, gyanús sziklaalakzat tetejére lettem figyelmes a Csákány-hegy nagyobbik kilátópontja közelében. A szikla tetején állva észrevettem, hogy mintha valami lejtő tűnne el alul, a forma alatt... A sziklát megkerülve, leereszkedve bukkantam tehát az odú bejáratához. A pozíciómat GPS koordinátákkal rögzítettem, illetve a HuMap térképes alkalmazáson a GPS jel is a "Strenner-barlang" pontos helyét jelöli. A Google műholdfelvételi képén is 50 méteres bontásnál jelöltem az odút. Ahogy az 1964-es Halász Árpád féle kutatási törzslap is feltünteti, 1 méteres a bejárat magassága, belül kissé nagyobb belmagassággal. A barlang 4-5 méter hosszú, felállni nem lehet benne, de fekvő helyzetben több ember is elfér. Az üreg alját száraz avar borította, a kutatási törzslap alapján mészkő, márgás-mészkő a "Strenner-barlang" kőzete. Itt és a blog oldalon is közzéteszem a fényképeket és a térképes képmentést, szabadon felhasználható különböző cikkekhez és beszámolókhoz, de kizárólag a nevem feltüntetésével. A fotókon levő vízjelet is ezért tettem rá, kérem ezt vegyék figyelembe.
Útvonal a megtekintéshez: Csopak Csákányhegyi utcáról a kék turistajelzésen haladunk a kilátó felé. A mellékelt térképen jelölt helyen, balra letérünk a fák közé, mígnem elérjük azt a kopár, sziklás-füves-cserjés kilátópontot, ahonnan északi irányból láthatunk Csopakra és a Balatonra. A sziklás gerincen leereszkedve, ahol a fák kezdődnek, a Balaton felé fordulva jutunk ki a Strenner-barlang tetejéhez. A sziklát oldalról kerüljük meg, eljutva az odú bejáratához.
KÉPEK, TÉRKÉPEK

Sziklás kilátópont a Csákány-hegyen. Ez alatt kb 50 méterre, jobb oldali irányban van a "Strenner-barlang"

Strenner barlang pontos helye, PIROS jellel jelölve.

Strenner barlang pontos helye, PIROS GPS nyíl jellel jelölve.