A Badacsony a Tapolcai-medence legnagyobb, 437,5 méteres vulkanikus kőzetű tanúhegye. Kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő Pannon-tenger lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta. Erről a folyamatról „tanúskodik” a hegy.
A Rózsakő a Badacsonyon, a Kisfaludy-ház felett található hatalmas asztalszerű bazalttömb. Valamikor a régmúltban gurulhatott le a hegy oldaláról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni. valószínűleg ez magyarázza a vele kapcsolatban született legendát is. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."
Kuruc-körút, mely a hegy derekán fut körbe, 1953-ban hozták létre A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 250.évfordulójára, s ezen az útvonalon teljesen meg lehet kerülni a tanúhegyet. A déli-délnyugati szakaszán, helyenként a fák között a Kőtengerekhez, Kőzsákokhoz jutunk el:
Bujdosók Lépcsője Az 1936-ban épített, 464 fokból álló lépcsősor a Badacsony nyugati oldalában köti össze a Kuruc-körút elnevezésű turistautat az Országos Kék útvonalával. A lépcsősor mentén hatalmas bazalttornyok, törmeléklejtők, bazalttörmelékek kísérik utunkat. A lépcsősoron híres kurucokról elnevezett pihenőállomások vannak kialakítva, akik a rodostói száműzetésbe is hűen követték a Nagy Fejedelmet…
Kőkapu. A tanúhegy észak- északnyugati nyiladéka, kétoldalt hatalmas kapuszerű bazaltsziklákkal, kőfolyásokkal. Csodálatos kilátóhely található a felső részén, egy fakorláttal ellátott terasznál.
 |
| A Kőkapun felfelé |
Ranolder-kereszt. Amikor Ranolder János veszprémi püspök egyszer a Badacsony tetején járt, a panoráma láttán azt mondta, ez a hely a világ leggyönyörűbb vidéke. Elragadtatása teljes mértékben érthető, amikor megállunk a hatalmas kőkereszt alatti természetes teraszon, és szembesülünk a lábunk alatt heverő Balatonnal. A roppant nagy méretű kőkeresztet szemlélve első kérdéseink közt merülhet föl, hogy miként volt lehetséges a 19. században ekkora kőtömböket a hegytetőre vonszolni. A válasz jól érzékelteti a kihívás mértékét: az emberi erő itt mit sem ért, az óriási kőtömböket 40 pár bivallyal a Kőkapun át vontatták föl. A 12 méter magas, klasszicista stílusú építmény 1857. szeptember 14-én készült el, nevét az ötletadóról kapta.
A kereszt előtti lépcsőn lesétálva a bazaltorgonák lapos tetejéről élvezhetjük a tökéletes balatoni kilátást. A Harangozó-börcnek nevezett terasz (a börc nem véletlenül emlékeztet a bérc kifejezésre, hiszen ugyanúgy sziklakiszögellést jelent) kinyúló sziklája kalapácsütésre a harangéhoz hasonlatos hangot hallat.
 |
| A Ranolder-keresztnél... |
Kisfaludy-kilátó. Az új, tehát a ma is látható Kisfaludy-kilátó a Balaton legmagasabb kilátója. 2011-ben épült, a Badacsony hegy 437 méteres magassági pontjánál A kilátó maga 18 méter magas.
Kisfaludy Sándor Ignác császári katonatiszt, testőrtiszt, magyar költő (1772-1844) Badacsonyban az 1795-ös szüreten tűnt fel, amikor először vendégeskedett Szegedy Ignác badacsonyi présházában, ahol közelebbről is megismerte Szegedy 20 éves lányát Rózát, akit végül 1800. január 20-án feleségül is vett.
Hertelendy emlékmű. Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét, valamint a Balatoni Gőzhajózási Társaság alelnöke is volt. A Páholykő egy kilátópont neve, az emléktábla alatt található, bazaltteraszáról tiszta időben szép kilátás nyílik.
Egry József kilátóhely. A Balaton festőjeként elhíresült zalai születésű Egry József (1883-1951) budapesti, majd nyugat-európai festészeti tanulmányok után az első világháború végén került Badacsonyba, ahol – mint beteg katonát ̵̶̵ az akkor katonai kisegítő kórházként működő Neptun Szállóban kezelték. Itt szeretett bele ápolójába, Vízkeletyné Pauler Juliskába, akit 1918-ban elvett feleségül. Ettől kezdve élete legfontosabb helyszíne és legfőbb festészeti témája Badacsony és a Balaton lett.
Panoráma az Egry József kilátóhelyről:
Bányászkereszt 1928-as évszámmal és "Szerencse fel!" felirattal.
Fohászkodó felirat is olvasható a kereszt talpazatába épített kőtáblán:
II.János Pál pápa emlékhelye, az 1927-es Klastromkúttal, melyből kristálytiszta forrásvíz ered.
Kőbányászat, egykori munkatábor.
1949 és 1954 között működött itt az internálótábor, ahol kíméletlen körülmények között kellett a főként Kecskemét környékéről idehurcolt politikai foglyoknak követ fejteni, sziklát törni, bazaltot hordani... Nagy Imre 1953-as rendelete szüntette meg a kényszermunkatábort.
Jórésze ledőlt, vagy az akkori állami szervek igyekeztek eltüntetni nyomait. A természet is végzi közben a munkáját: Fák, bokrok, cserjék és kúszónövények takarják egyre jobban a több mint 50 évvel ezelőtti borzalmakat. Őrök és munkaszolgálatosok lakhelyei fekszenek a tanúhegy ezen területén. Ez egykor szögesdróttal volt körülvéve és fegyveres őrség vigyázta a Rákosi elvtárs által kikiáltott "Nép ellenségeit". A badacsonyi táborba 1951-ben az internáltak után főleg kuláknak minősített alföldi gazdák kerültek, majd munkaszolgálatos kiskatonák. Ők reakciós szülők fiaiként nem foghattak a kezükbe fegyvert, helyette munkával szolgálták a Népköztársaságot. Hatvan forintot kaptak havonta: a felét azonnal le is vonták, a maradék nagyjából egyenlő volt az errefelé szokásos napszámbérrel.
1953-ban, Nagy Imre kormányra kerülése után ideiglenesen megszüntették az internálás intézményét, de nem mindenki térhetett haza: az egykori rabok közül sokakat börtönbe zártak, a fővárosból és más nagyvárosokból kitiltottak, illetve rendőri felügyelet alá helyeztek és őrizték nyilvántartási lapjaikat. Az internálást véglegesen Kádár 1960-as amnesztiarendelete szüntette meg.
Sűrűbb részen áthatolva érünk el a nagyobb bazaltkockákból épített lépcsőt, mely felvezet a kőfolyás tetejére. Itt, a fenyőerdőn átvágva jutunk el a kőbányához. Bányászat már a munkatábor létesítése előtt is folyt, azt az 1960-as években szüntették be véglegesen. Megdöbbentő méretekkel magasodnak fölénk a félbemaradt fejtésű bazaltsziklák. Itt dolgoztatták 1949 és 1954 között a rabokat, hajnaltól késő estig, sokszor a tűző napon, kíméletlen körülmények között. A műszakok hajnalban kezdődtek, és éjszaka értek véget, az időjárási körülményektől függetlenül. Két emlékhelyet is találtunk a kőbánya aljában: nevekkel, koszorúkkal, mécsesekkel, vallásos tárgyakkal.
És hogy miért volt szükség ennyi kőre? A környék tanúhegyei a vasútépítés fellendülésével, az 1900-as évek legelejétől kezdtek megfogyatkozni – rengeteg bazalt kellett a sínekhez, és a háborúk utáni újjáépítések szintén növelték a keresletet a kövek iránt. Több hegy, például a Haláp kúpjának egy része eltűnt. A Badacsony hegyi kőbányát 1965-ben zárták be – ekkorra 12 millió tonna követ hordtak el a hegyből.
