Van, aki Lovasról, van aki Felsőörs felől érkezik... Én Csopakról mentem felfedezni, de Veszprémfajszhoz is közel van ez a murvabánya és őskori festékbánya.
Leírását, idézem Lovas Község Önkormányzatától
"1951 és 1952 között a 71-es főutat és Veszprémet összekötő főutat kezdték megépíteni, ehhez a legközelebbi murvabányát a Lovasi Mackói murvabányát nyitották meg. Innen szállították az útépítéséhez szükséges dolomitot. A murva bányászása során a munkásemberek szokatlanul nagy és érdekes állatcsontokat találtak egy szintén feltűnő színezetű és finomságú, úgynevezett földfesték gödörben. Szerencsére az erdészetet képviselő ember vadász lévén felismerte, hogy ezek a csontok nem ma élő állatok maradványai. Értesítette Mészáros Gyulát a Bakony múzeum őskoros régészét, aki első látásra észlelte, hogy különleges leletek kerültek napvilágra. A kutatásba bekapcsolódott Vértes László is. Több tanulmányt adtak ki és természetesen elindult a vita a leletek korát illetően.
Leírását, idézem Lovas Község Önkormányzatától
"1951 és 1952 között a 71-es főutat és Veszprémet összekötő főutat kezdték megépíteni, ehhez a legközelebbi murvabányát a Lovasi Mackói murvabányát nyitották meg. Innen szállították az útépítéséhez szükséges dolomitot. A murva bányászása során a munkásemberek szokatlanul nagy és érdekes állatcsontokat találtak egy szintén feltűnő színezetű és finomságú, úgynevezett földfesték gödörben. Szerencsére az erdészetet képviselő ember vadász lévén felismerte, hogy ezek a csontok nem ma élő állatok maradványai. Értesítette Mészáros Gyulát a Bakony múzeum őskoros régészét, aki első látásra észlelte, hogy különleges leletek kerültek napvilágra. A kutatásba bekapcsolódott Vértes László is. Több tanulmányt adtak ki és természetesen elindult a vita a leletek korát illetően.
Vértes László és Mészáros Gyula még 45000
és 35000 év közé tette a leletek korát. Ma már tudjuk, hogy a c 14-es
szénizotópos vizsgálat szerint 11750 évesek az eszközök.
Régészeti szempontból ez az időszak az
úgynevezett felső paleolitikum vége. Jellemzően az ember elődeink már
rendelkeztek hatékonyabb vadászfegyverrel, így megjelenik a felesleg. A
régészeti leletek tanúsága szerint az eszközök is kidolgozottabbak
voltak. Kaparók, pengék, a halászáshoz szükséges eszközök segítették a
minden napi életet. Elődeink szorosan együtt éltek a természettel.
Megfigyelte a természetet, és amit nem értett belőle azt megmagyarázta.
Varázslással tették hatékonyabbá vadászfegyvereiket.
Azt is tudjuk, hogy a neandervölgyi
ősember már eltemette halottait. Azt is tudjuk, hogy a temetkezések
alkalmával piros porfestéket is találtak a régészeti feltárások során.
Valószínűsíthetőleg kultikus jelentőségű volt a piros porfesték. A piros
a vér színe és ez által az élet színe is. Azt feltételezzük, hogy azért
volt szükség a halottat beszórni vele, mert a halott fehér színű,
élettelen. A természeti népeket megfigyelve másra is használták magát a
földet, agyagot. Például vízzel összekeverve és a testükre kenve nem
engedte, hogy a rovarok megcsípjék őket, vagy gyógyítás céljából golyót
gyúrtak és ezt ették, vagy a testüket festették be.
Nagy értéket jelentett az a föld, ahol
vörös porfesték volt. A régészeti feltárás során, amit még Mészáros
Gyula és Vértes László végzett kiszámolták, hogy körülbelül 24 m3
porfestéket bányásztak ki. Ez olyan mennyiség, hogy okkal lehet
feltételezni, hogy esetleg kereskedhettek vele. 143 db bányászásra
alkalmas eszköz került elő. Nagyobb részük az állatok olyan
testrészeiből volt kialakítva, ami táplálkozásilag nem volt fontos.
Tehát ezeket a csontokat direkt hordták oda a bánya területére. A
csontot ugyanúgy lehet pattintani, faragni, csiszolni, mint a követ. Kis
átalakítással kitűnő bányászáshoz szükséges eszközökhöz jutottak. A
leletek között megtalálható volt a kőszáli kecske bordájából kialakított
úgynevezett csontár, a Gím szarvas agancsából készült vájó eszköz, a
különböző lapockákból kialakított lapátok. Felhasználták még az akkor
élt vaddisznó és daru csontjait is. Ezek között az eszközök között volt
egy darab, ami díszített volt. Egyetlen kőből készült babérlevél alakú
eszköz is előkerült. Ez a kőeszköz volt az, ami a szakemberek közötti
vitát elindította. A leletekkel később Dobosi Viola és Vörös István
foglalkozott.
A Lovasi őskőkori festékbánya jelentősége
abban áll, hogy ebben az időszakban nem jellemző, hogy az ember
bányásszon. Bányák a Neolitikumban gyakran előfordulnak, de az, hogy a
jégkorszak vége, tehát a felső Paleolítikumban ez Európában egyedül
álló."
Tehát Csopak-Paloznak felől érkeztem. Csákány-hegy, majd a Tódi-mezőt elhagyva felérünk a Nosztori autóspihenő füves részére, amin áthaladva vadászles és villanyoszlopok alatt folytatjuk utunkat. Már majdnem érintjük a 73-as főutat, látjuk az autókat, amikor szinte derékszögben jobbra kanyarodik utunk. Innen kb száz méter megtétele után, jobbra térjünk le egy kis csapáson, ami rávezet a felszíni bányára, egy méretes bányaudvarba érünk be. A murva, és más kőzetek folyamatosan omladoznak a sziklafalról, így ne menjünk alá! Látni a rétegeket, és beljebb haladva felfedezzük a vöröses festékanyagot is a kövek között. Állítólag ősállatok lenyomatait, kövületeit is fellelhetjük pár órás keresgélés után.
Én innen, visszatérve a turistaútra, továbbhaladtam majd visszakanyarodtam a Király-kút felé, így egy körtúra keretében értem vissza Csopakra.
Térképeket, képeket mellékelek.
Tehát Csopak-Paloznak felől érkeztem. Csákány-hegy, majd a Tódi-mezőt elhagyva felérünk a Nosztori autóspihenő füves részére, amin áthaladva vadászles és villanyoszlopok alatt folytatjuk utunkat. Már majdnem érintjük a 73-as főutat, látjuk az autókat, amikor szinte derékszögben jobbra kanyarodik utunk. Innen kb száz méter megtétele után, jobbra térjünk le egy kis csapáson, ami rávezet a felszíni bányára, egy méretes bányaudvarba érünk be. A murva, és más kőzetek folyamatosan omladoznak a sziklafalról, így ne menjünk alá! Látni a rétegeket, és beljebb haladva felfedezzük a vöröses festékanyagot is a kövek között. Állítólag ősállatok lenyomatait, kövületeit is fellelhetjük pár órás keresgélés után.
Én innen, visszatérve a turistaútra, továbbhaladtam majd visszakanyarodtam a Király-kút felé, így egy körtúra keretében értem vissza Csopakra.
Térképeket, képeket mellékelek.
 |
| A murvabánya felszíni udvara. Jobb oldalt látható a kőzetek alatti murvafolyás, így annyira nem mentem be a fal alá... |
 |
| Látható a vöröses kőzet a sziklák metszeténél. |
 |
| Vörös festékanyag a falban |
 |
| Az idő múlását fedezzük fel több kőzeten is. |
