Leánylakások

A Barátlakások elnevezésű remeteüregeket már szinte mindenki jól ismeri, látta, tudja hol van a 3 cella, ami még látogatható. Viszont az úgynevezett Leánylakásokról kevesebben hallottak. Még kevesebb információ található az interneten, fénykép mindössze 1 db fekete-fehér régi kép található a wikipédia leírásában. Ma felkerestem ezt a 2 , sziklába vájt cellát a wikipédia leírása alapján és hoztam is fényképeket!
Wikipédia alapján:
Leánylakások a neve annak a két mesterséges üregnek, amelyeket egyesek a Barátlakások részeként említenek, viszont azoktól egy kicsit távolabb fekszenek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, a Tihanyi-félszigeten találhatók. Előfordulnak az irodalmukban Keszi-barlang, Keszi lyuka, Leánylakás és tihanyi Leány-barlangok néven is.
Barátlakásoktól körülbelül 120 métert haladunk tovább dél-kelet felé (Balaton irányába) . A jelzett turistaút lefelé tart a Ciprián-forráshoz, de egy kevésbé járt ösvény jobbra kiágazik belőle, ami a sziklafallal párhuzamosan halad – ez utóbbi úton menjünk tovább még 100 métert. Ott találjuk a két Leánylakást. Lehet, hogy ez is a remetetelephez tartozott (Margittay Rikárd 1942, 1943), de egyesek (Uzsoki András 1980) későbbi készítésűnek vélik. 1750 körül egy Keszi Ferenc nevű ember lakott benne (a 2. sz. Leánylakásban is) eszelős lányával (Rómer 1868, Margittay 1943). 1983-ban Eszterhás István vizsgálta meg részletesen.
Eddig a wikipédiás segédlet.
Igazából nincs ösvény a cellákhoz, a képeimen feltüntettem a helyet ahol elindultam felfelé a rendkívül meredek, földes-omlós terepen, fákba, gyökerekbe kapaszkodva, helyenként majdnem négykézláb haladva előre-felfelé. A térkép képmentése a GPS koordinátákat is tartalmazza, mind a lekanyarodás helyéről, mind pedig a Leánylakások pozíciójáról. Igazából egy kisebb és egy nagyobb üreget fedezhetünk fel, a nagyobbik az úgynevezett 1.számú Leánylakás. Az interneten is fellelhető írások alapján elképzelhető, hogy vannak még alsóbb szinteken is lakások, ám ezekhez az egész Óvár oldalán fel kéne tárni. A 2 Leánylakás felett már az Óvár magánterületei, ingatlanai találhatóak. Az üregekben némi szemetet fedeztem fel, tehát ismerik ezt a helyet, csak nincs az interneten pontos útmutató. A fényképekhez leírást adok, hogy aki szeretné felfedezni ezeket az üregeket, annak legyen egy segédlete. Az, hogy miért nincs ide vezető turistaút és miért nincs oszlopos alátámasztás - megóvva a leomlástól - ez kérdés maradt számomra is.

KÉPEK, TÉRKÉP

A Barátlakásoktól tovább haladva a Balaton felé, ennél a 2-es jelnél lehet jobbra a vadcsapáson elindulni.

A képen nem látni, de földes, omlós, meredek vad szakasz, nehéz feljutni a sziklákig.

Elérünk a sziklafal tövéig, innen a sziklák mentén haladjunk tovább előre, dél felé!

Elsőnek a kisebb, 2.számú Leánylakáshoz érünk el.

Kb 10 méterre található a nagyobb, az 1.számú Leánylakás!

Jól látható kőzetrétegek a Leánylakásoknál.

Piros nyíl a GPS pozíciónkat mutatja, ahol a zöld jelzésű turistaúton, az első fotón látható piros 2-es számú fára festett jelnél állunk. Koordináták a képen!

Piros nyíl pozíciónk a Leánylakásoknál! GPS koordináták a képen!

Piros nyíl pozíciónk a Leánylakásoknál! GPS koordináták a képen!

Legenda út - Barátlakások

Minap gyaloglás közben találtam egy pici Tihany térképet, amin pirossal feltüntették az úgynevezett "Legenda út"-at. Több se kellett, irány a félsziget!
A központi nagy parkolóban hagytam az autót, óránként 300Ft a jegy, de csak este 20.00-ig kell fizetni.
Úgy időzítettem, hogy naplemente idején tegyem meg a túrát. Először felmentem a Bencés Apátsághoz, és a környékét is bejártam. Készítettem pár fotót a nyugvó nap sugaraiban pompázó apátságról és a környező utcákról, házakról, látnivalókról. A kálvária a Babamúzeum és a Pál Csárda között  a Visszhang utcában található, fehér lépcsősorral az alján. A stációk között felérve, a keresztek alól visszatekintve is már csodás látványt nyújtott az Apátság és az egyik domb, a túlpart a Kőröshegyi völgyhíddal, illetve a Balaton megcsillanó kéksége. Az eredetileg 1920-as években épült régi kálváriát az első világháborúban elhunyt tihanyiak és a száműzetésben elhunyt utolsó magyar király emlékére emelték. Közadakozásból épült, a stációkra  felvésték az adományozó vármegyék neveit. Minden évben itt tartották a keresztúti ájtatosságot, de 1960. májusában lerombolták, megsemmisítették az akkori rendszer határozata alapján. Ezt a plébánia könyve is leírta, bővebben idézem: "A tihanyi plébánia életét megörökítő nagykönyvben – amelyet kisebb megszakításokkal évszázadokon át vezettek – Vas Sándor Alberik kézírásával – egyebek mellett – a következőket találhatjuk: „1960. május 3.: …Zetort fogtak a stációk elé, amelyeket kötéllel a traktorhoz kötöttek, s meghúzatva, ledöntötték őket… A látvány megrendítő volt, a falu sírt. Ha ez történik a zöld ággal, mi történik a szárazzal? Május 14.: … az autódaru leszedte, a csapoknál kitördelte a három keresztet… Május 21.: Vasfűrésszel lefűrészelték a három corpust, és teherautó hozta be őket a plébánia folyosójára. Május 24.: Kijött a kálváriára egy autódaru, és megkezdték elszállítani a kőkereszteket, a stációköveket. Május 26.: Áldozócsütörtök. A teherautók Veszprém irányában elhordták a keresztek kőanyagát, a kálvária helyéről minden eltűnt, semmi sem maradt ott, csak a keresztek mögött álló kőhalmok. A tihanyi kálváriának consummatum est. Bevégeztetett.”  A tihanyi lakosok sosem nyugodtak bele ebbe, és 1993-2013 között az Attila dombon újjáépítették a kálváriát a ma látható állapotában. Innen zöld jelzésű turistaúton  lépünk  be egy szélesebb ösvényen az erdőbe, majd a Kálvária dombját elhagyva egy aszfaltos úton kelünk át. Szemben kitáblázva a túrautak, látványosságok, mi a legfölsőt figyeljük: Barátlakások, zöld jelzésű út! Felfelé indulunk a csapáson, nemsokára már érdemes is nézelődni. Feltűnik a sajkodi rész, visszafordulva látjuk a Belső-tavat, és a települést. Ahogy haladtam felfelé, a Nap már alkonyodni készült, varázslatos színekben pompázott minden. Felértem az Óvár sáncaira, ahol információs térkép-tábla mögé állva minden tihanyi domb nevét megtudhatjuk, de láthatjuk is, hiszen előttünk van szinte az egész félsziget! Ez a több ezer éves földvár mára már csak nyomaiban maradt meg, akkoriban itt nyertek menedéket a környék lakói a támadások idején. Szűk csapáson haladtam tovább, már látni lehetett a balatonfüredi öblöt, és magát a füredi részt is. Az Óvárt megkerülve, lejtőssé válik utunk, itt még következik 2-3 kilátóhely Balatonfüred irányába. Nemsokára beérünk az erdőbe. Amikor mentem, éppen ekkor bukott le a Nap, így az erdőben már kezdett sötétedni. Innen már csak kb 5 perc a Barátlakások.
Teljes történetéről itt olvashatunk:
Barátlakások Tihanyban

Mivel már erősen szürkület ért, így kifejezetten óvatosan haladtam a remetelakok  mellett. Vijjogó madarak szálltak fel a szirtekről, megvolt a hangulata a helynek és az időnek. Továbbhaladva az erdőben kacskaringós út visz a Ciprián-forráshoz. Most nem volt benne víz, szerencsére mindig viszek magammal két kulaccsal. Mivel itt már majdnem teljes sötétségben jártam, szerencsére nemsokára kiértem az erdőből, a kikötőtől pár száz méterre. Átmentem az úton, a part menti kiugrókban horgászok tanyáztak, illetve többen még bicikliztek vagy futottak. Szinte már sötétben értem el a kikötőt, innen már kivilágítva látszódott az Apátság. Visszamentem az úton, neki egy kőlépcsőnek innen a szerpentines Váralja utcán indultam felfelé, ami a Garai utcában folytatódott. Az Echo mellett értem fel, éppen ahonnan a túrámra indultam. A Bencés Apátság megvilágított látványa arra ösztökélt, hogy még odamenve készítsek pár fotót befejezésképpen.
1,5-2 órás túra több helyen lenyűgöző panorámával, változatos tereppel. Mindenkinek ajánlom!
KÉPEK

Túránk innen indul, a IV.Károly Kálváriától

A Kálvária tetején, a keresztek mellett térünk be az erdei útra a zöld jelzésen.

A Kálváriáról leérünk, átmegyünk egy aszfaltos úton, és a túraútvonal jelző táblánál rátérünk a szemközt csapásra ami az Óváron keresztül a Barátlakásokhoz visz

Többször forduljunk vissza, mert szinte az egész félszigetre rálátunk

Fenn, az Óvárnál. Szemben már a balatonfüredi öböl

Kilátópont, információs térképtáblával. Álljunk mögé, és gyönyörködjünk a félsziget látképében!

Közel a Barátlakásokhoz.

Ottjártamkor nem jött víz a forrásból...

Ezen a helyen érünk ki az erdőből!

Balatonfüredre nézve, naplemente után

A kikötői részen járunk, fenn a kivilágított apátság

A tihanyi kikötő

Az úton visszamenve, nekimegyünk a kőlépcsőnek! A lépcsőn felérve jobbra indulunk a szerpentines Váralja utcán. Alább a kivilágított Apátságról pár fotó, majd a hangulatos utcákról, éttermekről.

Túránk kiindulóhelye, a IV.Károly Kálvária, mely a Visszhang utcában található a Pál Csárda és a Babamúzeum között, az Attila dombon.

Túránk kiindulóhelye, a IV.Károly Kálvária, mely a Visszhang utcában található a Pál Csárda és a Babamúzeum között, az Attila dombon.

A kálvária keresztjeitől, ha azokkal szembe állunk, akkor balra a zöld jelzésen megyünk tovább

A zöld jelzésű úton haladunk fel az Óvárra, azt megkerülve érünk le a Barátlakásokhoz.

A kikötővel szemben átmegyünk az úton, és a kőlépcsőn felérve jobbra indulunk a szerpentines Váralja , majd a Garai utcán. Az Echo-hoz érünk fel, nem messze a Kálváriától.

 Útvonal nyomvonala a Google térképen jelölve