Hajagosi bánya

3 bányaudvarból álló látványosság, ahol különböző formákban van jelen a bazalt. Oszlopos,  szemcsés, félkör alakú és még több más alakzatot találunk a 4 millió éves tanúhegy udvaraiban.

Még be sem léptünk a szentélybe, már mindjárt a bánya bejáratánál, egy szűk parazita vulkáni kürtőt láthatunk, amelynek üregét teljesen kitöltötte a betüremkedő, sárga színű, az akkor, a tengervíztől folyékony üledékes homok és agyag.

   De mitől parazita egy vulkáni kürtő? A magmakamrából a kráterig vezető kürtőből (főkürtő) elágazó, a felszínt szintén elérő kisebb kürtőket nevezzük parazita kürtőknek. Úgy vélem, hogy ezek akkor jönnek létre, amikor a mélységből felnyomuló magmaláva áttöri a több száz méter magas, a Pannon-tenger által lerakott, nagy víztartalmú, üledékes homokréteget. A forró magma és a víz heves, robbanásos kölcsönhatása, az egymásnak feszülő iszonyatos földalatti, tenger alatti energiák, a belső nyomás következtében a láva nemcsak a főkürtön át távozik, hanem mellette, más utat is keresve, több mellékkürtön át próbál a felszínre törni. Ezeket a mellékkürtőket nevezi a vulkanológia parazita vulkáni kürtőknek.

Megközelíthető Diszel felől, saját felelősségre.

          A parazita kürtő! A kutyával szemben a szürkés színű keresztmetszet mutatja a kürtőt.

Köves-hegyi bazaltkibúvások

A célpont a 345 m magas Köves-hegy bazaltkitolódása.. Erre a hegyre nem vezet turistaút, nincsenek jelzések, és még a neten sincs róla sok információ. De, ha van az embernek egy helybéli, a terepet jól ismerő "kollegája", akkor szerencsésnek mondhatja magát. Szerencsére ma sikerült ezt a számomra is még eddig fehér foltot felfedezni, köszönet érte Pető Piroskának (Facebook oldala: A Balaton-felvidék egyedi tájértékei,

itt:

https://www.facebook.com/Balatonfelvidekegyeditajertekei

Tehát érintetlen, tényleg érintetlen, vad területen elértük célunkat. Itt végre nem láttunk semmiféle szemetet, firkálást, kőbe karcolást...ide nem érnek el a kozmopolita rétegek, a természetkárosító hobbituristák.....tehát nem volt emberi nyom. Éppen ezért a konkrét helyet nem is közlöm.

Már a hegy derekáról is csodás kilátás nyílik a Tapolcai-medence irányába és a Balatonra. De a lényeg a természet sűrűjében rejlik:

A Köves-hegy egyik oldalán több, hatalmas oszlopos szerkezetű bazaltkitüremkedés látható. Érdekes lehetett az az évmillók előtti folyamat,mely során ez a végső forma kialakult.... Ilyen bazaltoszlopokat, ebben a formában a Balaton-felvidéken sehol másutt nem találunk.

És több helyen tekintélyes kőomlás, kőfolyás színesíti a terepet. Geológusoknak, kőzetimádóknak ez csemege.
A mai út során (október 6) készített fotókat láthatjátok a Köves-hegyről!

Ság-hegy Celldömölkön

279 méter magas, mintegy 5 millió éves tanúhegy Celldömölk mellett. 1891-ben A hegy platóján méréseket végzett Eötvös Loránd, a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban Tájvédelmi körzet. 

A hegy bazaltját elsőként  rómaiak használták fel a borostyánút és Savaria útjainak építéséhez. A modern kori bányaművelés a XX. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés két évvel később, 1911-től-től datálható. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.

A hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása. Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült.
 

KÉPEK!