Pannonhalmi látnivalók

Pannonhalma, Bencés Apátság
Alapítólevelét I.Szent István adta ki. A több mint ezeréves főapátságot a Bakony és Kisalföld találkozásánál elterülő, 300 méter magas dombra építették.
Itt van hazánk legősibb iskolája. István király is idehozta fiát, Imre herceget. A gimnázium több, mint 300 diákja tíz sportágból, tizenkét nyelvből, számos szakkörből választhat, részt vehetnek az apátság életében és megismerhetik a bencés rend nemzetközi kapcsolatrendszerét.
Az apátság központi része a Szent Márton-bazilika, melynek nagy része a 13.század elején épült gótikus stílusban. A harangtorony magassága 55 méter.
A bazilika főhajójából jutunk le az altemplomba, de a Kerengő is ide kapcsolódik. A Kerengőből nyíltak a legfontosabb közösségi terek, itt gyülekeztek a szerzetesek a liturgiára, itt elmélkedtek és imádkoztak. A "Porta Speciosa" pedig a 13.században kialakított ékes, díszes kapu, melyen át a kerengőből a bazilikába vonultak be a szerzetesek. Hazánkban egyedülálló épségben maradt fenn!
Az apátság értékes része a könyvtár. Itt őrzik Szent István 1001-es keltezésű kiváltságlevelét, valamint a tihanyi apátság alapítólevelét (1055), mely a latin szövegbe illesztett magyar szavak révén a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk. A könyvtár jelenlegi darabszáma meghaladja a 400.000 kötetet. A kódexek száma tucatnyi, az ősnyomtatványoké mintegy 300. A könyvtár mai épületének alapkövét 1825-ben tették le. A mennyezeti ábrázolás főalakja Pallasz Athéné, a tudományok antik istennője. Mint tudjuk, a bencések mindig az írásbeliség, az irodalom szolgálói voltak, életüket meghatározta a tanulás és a tanítás.
A Szent Benedekről elnevezett bencés rend a kereszténység első szerzetes rendje, a bencések fontos szerepet játszottak a középkori Európa "nevelésében". Életüket a tanulás és a munka vezérelte. Szabályzatuk Szent Benedek Reguláján alapszik. Hazánkban az első szerzetesek 996-ban telepedtek meg a Szent Márton-hegyen, azaz Pannonhalmán.
A pannonhalmi Főapátság 1996-tól a Világörökség része.
A pannonhalmi Szent Márton-hegyen a Főapátság környezete is látnivalókban bővelkedik. Ilyen az Arborétum, a Gyógynövénykert, az Apátsági Pincészet, a Boldogasszony-kápolna, de a Millenniumi Emlékmű és a kilátók is.
Az Arborétum története egészen az Apátság alapításáig vezethető vissza, így ez az első ismert történelmi magyar kert. A régi korok szerzetesei n agy gonddal gyűjtötték és termesztették a gyógyításhoz használt növényeket. Az Arborétum területén ma több száz fa és ezernél is több lágyszárú növény található, melyek egy része egészen ritka, különleges fajta. Számos receptúra maradt fenn a régebbi korokból.
A Millenniumi Emlékmű 1896-97-ben épült fel, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére. Jelenlegi formáját az 1930-as években nyerte el.
A Szent Márton-hegyen két kilátó is emelkedik. A Boldog Mór kilátót 2012-ben adták át, felső szintjéről szépen látszik a Sokorói-dombság, a Pannonhalmi-medence, de a Bakony vonulata is (Kőris-hegy).
2018-as alkotás az úgynevezett Lombkorona tanösvény hal formájú kilátója is, mely a fák felett ível. A hal farka a feljáró, ami a tanösvényről indul, és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót. A kilátópontot a hal fejénél alakították ki.
KÉPEK

Pannonhalma, Bencés Apátság

A "Porta Speciosa" pedig a 13.században kialakított ékes, díszes kapu, melyen át a kerengőből a bazilikába vonultak be a szerzetesek.

Az apátság értékes része a könyvtár. Itt őrzik Szent István 1001-es keltezésű kiváltságlevelét, valamint a tihanyi apátság alapítólevelét (1055), mely a latin szövegbe illesztett magyar szavak révén a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk. A könyvtár jelenlegi darabszáma meghaladja a 400.000 kötetet.

Tihanyi Apátság alapítólevele

A mennyezeti ábrázolás főalakja Pallasz Athéné, a tudományok antik istennője.

A Millenniumi Emlékmű 1896-97-ben épült fel, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére. Jelenlegi formáját az 1930-as években nyerte el.

Boldogasszony kápolna

Boldog Mór kilátót 2012-ben adták át

2018-as alkotás az úgynevezett Lombkorona tanösvény hal formájú kilátója is, mely a fák felett ível. A hal farka a feljáró, ami a tanösvényről indul, és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót.

Panoráma a Lombkorona Tanösvényről....

Zirc - Ciszterci Apátság és Arborétum

Bakony fővárosában járunk.
A zirci ciszterci apátság, melyet 1182-ben alapított III.Béla, a ciszterci rend (nagy múltú római katolikus szerzetesrend) magyarországi központja. Könyvtára egyedülálló, a 65 000 kötet között 70 ősnyomtatvány is fekszik.
Az apátság honlapja itt található:
Zirci Apátság
Itt is bővebben olvashatunk az apátságról, amely 1982-ben, alapításának 800-ik évfordulóján basilica minor rangot kapott a pápától:
Zirci Apátság története

Az apátság szomszédságában található Magyarország második legnagyobb arborétuma. Az angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. A park főbejárata a Damjanich utca 19. szám alatt található.
A sokféle növény mellett gazdag állatvilág is található itt.
A főbejáratnál lévő halastavat 1720 körül létesítették.
Az arborétum honlapja, információkkal itt:
http://www.zirciarboretum.hu/


KÉPEK
 

Az arborétum főbejárata, a Damjanich utcában. A jegy megváltásakor kis füzetet kapunk,amiben térkép és útvonal is található, így eltévedni se tudunk.

Prohászka Ottokár Magyarország apostola és tanítója, emlékfa.

Összeforgatható játék. A felső kockán levő állathoz párosítjuk az alatta levő jellemzéseket

Legenda út - Barátlakások

Minap gyaloglás közben találtam egy pici Tihany térképet, amin pirossal feltüntették az úgynevezett "Legenda út"-at. Több se kellett, irány a félsziget!
A központi nagy parkolóban hagytam az autót, óránként 300Ft a jegy, de csak este 20.00-ig kell fizetni.
Úgy időzítettem, hogy naplemente idején tegyem meg a túrát. Először felmentem a Bencés Apátsághoz, és a környékét is bejártam. Készítettem pár fotót a nyugvó nap sugaraiban pompázó apátságról és a környező utcákról, házakról, látnivalókról. A kálvária a Babamúzeum és a Pál Csárda között  a Visszhang utcában található, fehér lépcsősorral az alján. A stációk között felérve, a keresztek alól visszatekintve is már csodás látványt nyújtott az Apátság és az egyik domb, a túlpart a Kőröshegyi völgyhíddal, illetve a Balaton megcsillanó kéksége. Az eredetileg 1920-as években épült régi kálváriát az első világháborúban elhunyt tihanyiak és a száműzetésben elhunyt utolsó magyar király emlékére emelték. Közadakozásból épült, a stációkra  felvésték az adományozó vármegyék neveit. Minden évben itt tartották a keresztúti ájtatosságot, de 1960. májusában lerombolták, megsemmisítették az akkori rendszer határozata alapján. Ezt a plébánia könyve is leírta, bővebben idézem: "A tihanyi plébánia életét megörökítő nagykönyvben – amelyet kisebb megszakításokkal évszázadokon át vezettek – Vas Sándor Alberik kézírásával – egyebek mellett – a következőket találhatjuk: „1960. május 3.: …Zetort fogtak a stációk elé, amelyeket kötéllel a traktorhoz kötöttek, s meghúzatva, ledöntötték őket… A látvány megrendítő volt, a falu sírt. Ha ez történik a zöld ággal, mi történik a szárazzal? Május 14.: … az autódaru leszedte, a csapoknál kitördelte a három keresztet… Május 21.: Vasfűrésszel lefűrészelték a három corpust, és teherautó hozta be őket a plébánia folyosójára. Május 24.: Kijött a kálváriára egy autódaru, és megkezdték elszállítani a kőkereszteket, a stációköveket. Május 26.: Áldozócsütörtök. A teherautók Veszprém irányában elhordták a keresztek kőanyagát, a kálvária helyéről minden eltűnt, semmi sem maradt ott, csak a keresztek mögött álló kőhalmok. A tihanyi kálváriának consummatum est. Bevégeztetett.”  A tihanyi lakosok sosem nyugodtak bele ebbe, és 1993-2013 között az Attila dombon újjáépítették a kálváriát a ma látható állapotában. Innen zöld jelzésű turistaúton  lépünk  be egy szélesebb ösvényen az erdőbe, majd a Kálvária dombját elhagyva egy aszfaltos úton kelünk át. Szemben kitáblázva a túrautak, látványosságok, mi a legfölsőt figyeljük: Barátlakások, zöld jelzésű út! Felfelé indulunk a csapáson, nemsokára már érdemes is nézelődni. Feltűnik a sajkodi rész, visszafordulva látjuk a Belső-tavat, és a települést. Ahogy haladtam felfelé, a Nap már alkonyodni készült, varázslatos színekben pompázott minden. Felértem az Óvár sáncaira, ahol információs térkép-tábla mögé állva minden tihanyi domb nevét megtudhatjuk, de láthatjuk is, hiszen előttünk van szinte az egész félsziget! Ez a több ezer éves földvár mára már csak nyomaiban maradt meg, akkoriban itt nyertek menedéket a környék lakói a támadások idején. Szűk csapáson haladtam tovább, már látni lehetett a balatonfüredi öblöt, és magát a füredi részt is. Az Óvárt megkerülve, lejtőssé válik utunk, itt még következik 2-3 kilátóhely Balatonfüred irányába. Nemsokára beérünk az erdőbe. Amikor mentem, éppen ekkor bukott le a Nap, így az erdőben már kezdett sötétedni. Innen már csak kb 5 perc a Barátlakások.
Teljes történetéről itt olvashatunk:
Barátlakások Tihanyban

Mivel már erősen szürkület ért, így kifejezetten óvatosan haladtam a remetelakok  mellett. Vijjogó madarak szálltak fel a szirtekről, megvolt a hangulata a helynek és az időnek. Továbbhaladva az erdőben kacskaringós út visz a Ciprián-forráshoz. Most nem volt benne víz, szerencsére mindig viszek magammal két kulaccsal. Mivel itt már majdnem teljes sötétségben jártam, szerencsére nemsokára kiértem az erdőből, a kikötőtől pár száz méterre. Átmentem az úton, a part menti kiugrókban horgászok tanyáztak, illetve többen még bicikliztek vagy futottak. Szinte már sötétben értem el a kikötőt, innen már kivilágítva látszódott az Apátság. Visszamentem az úton, neki egy kőlépcsőnek innen a szerpentines Váralja utcán indultam felfelé, ami a Garai utcában folytatódott. Az Echo mellett értem fel, éppen ahonnan a túrámra indultam. A Bencés Apátság megvilágított látványa arra ösztökélt, hogy még odamenve készítsek pár fotót befejezésképpen.
1,5-2 órás túra több helyen lenyűgöző panorámával, változatos tereppel. Mindenkinek ajánlom!
KÉPEK

Túránk innen indul, a IV.Károly Kálváriától

A Kálvária tetején, a keresztek mellett térünk be az erdei útra a zöld jelzésen.

A Kálváriáról leérünk, átmegyünk egy aszfaltos úton, és a túraútvonal jelző táblánál rátérünk a szemközt csapásra ami az Óváron keresztül a Barátlakásokhoz visz

Többször forduljunk vissza, mert szinte az egész félszigetre rálátunk

Fenn, az Óvárnál. Szemben már a balatonfüredi öböl

Kilátópont, információs térképtáblával. Álljunk mögé, és gyönyörködjünk a félsziget látképében!

Közel a Barátlakásokhoz.

Ottjártamkor nem jött víz a forrásból...

Ezen a helyen érünk ki az erdőből!

Balatonfüredre nézve, naplemente után

A kikötői részen járunk, fenn a kivilágított apátság

A tihanyi kikötő

Az úton visszamenve, nekimegyünk a kőlépcsőnek! A lépcsőn felérve jobbra indulunk a szerpentines Váralja utcán. Alább a kivilágított Apátságról pár fotó, majd a hangulatos utcákról, éttermekről.

Túránk kiindulóhelye, a IV.Károly Kálvária, mely a Visszhang utcában található a Pál Csárda és a Babamúzeum között, az Attila dombon.

Túránk kiindulóhelye, a IV.Károly Kálvária, mely a Visszhang utcában található a Pál Csárda és a Babamúzeum között, az Attila dombon.

A kálvária keresztjeitől, ha azokkal szembe állunk, akkor balra a zöld jelzésen megyünk tovább

A zöld jelzésű úton haladunk fel az Óvárra, azt megkerülve érünk le a Barátlakásokhoz.

A kikötővel szemben átmegyünk az úton, és a kőlépcsőn felérve jobbra indulunk a szerpentines Váralja , majd a Garai utcán. Az Echo-hoz érünk fel, nem messze a Kálváriától.

 Útvonal nyomvonala a Google térképen jelölve