Dobogókő - Rám-hegy

Esti túra volt, a Dobogókőtől, a Thirring-sziklák érintésével, le a Rám-hegyig. Kultikus hely, állítólag itt található a Föld szívcsakrája.

A legenda szerint itt, a Rám-hegyen található a Föld szívcsakrája, itt hallható legjobban a Föld szívdobbanása. A különböző spirituális és buddhista tanok szerint különlegesen erős energiaközpont a hegy, az ide látogatókat energiával tölti fel a természet. Akár hiszünk benne, akár nem, a tény, hogy a szikláktól fantasztikus panorámát élvezhetünk a Prédikálószékre és a Dobogó-kő vonulatára.

A Dobogókő kilátóteraszáról indulunk, attól jobbra a Siketek Mária-kegyhelye mellett ereszkedünk le a Thirring sziklákhoz. Óriási tömbök mellett haladunk, szép szálbükkösben ereszkedünk lefelé. Érintjük a Nagyboldogasszony forrást, majd idézem a Kirándulástippek oldal leírását:
"Elérünk egy nyiladékot, melyen jobbra fordulva teszünk meg pár lépést, majd balra tér le a jelzett út. Kissé emelkedő szakaszon sziklák mellett megyünk el és hamarosan kiérünk egy széles makadámút éles kanyarjához, melyen jobbra tartva pár perc alatt lejutunk a kerékpárútként is használatos pilismaróti, erdészeti aszfaltútra.

Balra fordulva pár lépés után jobbra térünk be az erdőbe, és néhány méterre, a jobb oldalon, sárgára festett, kettős kereszttel díszített kapu mutatja a Rám-hegy „bejáratát”. A hegytetőre vezető rövid, de meredek utat Z∆ jelek kísérik. Mindjárt a kapu mögötti területen „kőemberek” serege jelzi, hogy kultikus, ezotérikus helyre léptünk. A Rám-hegy (486 m) kopár csúcsát két jellegzetes képződmény, a Rám- és a Ferenczy-szikla koronázza."

Az út visszafelé ugyanez volt, az alkonyattal "futottam" versenyt. Felérve, még a Rezső-kilátóteraszra mentem, onnan is megtekintve a Dunakanyar panorámáját.

VIDEÓN a túra:
Thirring-sziklák és Rám-hegy túravideó

KÉPEK

Indulás a Dobogókőről, majd ereszkedés a Thirring-sziklák között....

Érkezés a Rám-hegyhez és a Ferenczy-sziklához....

Visszatérés, alkonyat idején a Thirring-sziklák érintésével, fel a Dobogókőre....

A Rezső-kilátóhelyről a panoráma....

                                JÓ UTAT!!

Dobogókő - Thirring-körút

 Rövid körtúra naplemente idején, mert ez még belefért a két napos pilisi kiruccanás első napjának végébe. Ellátogattunk Magyarország egyik olyan helyére, ahol az 1880-as években a magyar turistáskodás elindult, a trianoni határokat nézve. Itt, Dobogókőn épültek az első turistaházak, az első turistajelzések, utak. 

Eredetileg csak a naplementét szerettem volna a Dobogókőről megnézni, ám az információs táblán felfedeztem magamnak, hogy jobbra letérve elérhető a 2 km-es Thirring-körút, ahol hatalmas sziklák magasodnak. Így hát elindultam, s egyáltalán nem bántam meg! Az egyik legszebb kora esti túrám lett belőle, ahogy a nap sugarai aranyszínűre festették a Thirring-sziklákat, az ösvény kanyarogva futott felettük, majd alattuk.....
KÉPEK!


Először Dobogókőre, a panorámateraszra mentem, hogy kitekintsek a Dunakanyarra.

Pazar látkép tárul elénk, kivehetőek a Vadálló-kövek és a Duna túloldalán a Szent Mihály-hegy

A Mária-kegyhelytől indulás a Thirring-körútra.

Rendkívüli élmény volt a naplemente idején a gigászi sziklák között lépkedni....

Sötétedés idején, meredek kaptatón vissza a Dobogókőre

És az alkonyat....

Dobogókőn számtalan emlékművet találunk, érdemes szétnézni a faházak, parkok környékén...

Rövid, de nagy élményt adó körtúra, jó utat mindenkinek!

A magyar természetjárás történelme

Természetjárás története Magyarországon

A magyar természetjárás kialakulása a 17. század első felében az egykori Magyar Királyság területéhez tartozó Magas-Tátra környékén kezdődött. Az első ismert Tátra-kutató Frölich Dávid volt, aki a Lomnici-csúcs megmászásának élményét vetette papírra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannak feljegyzések az útikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. 1865-ben felépült az első menedékház a Tarpataki-völgyben. 

1873. augusztus 10-én, Ótátrafüreden megalakult Magyarországi Kárpát Egyesület az ország első, a világ hetedik turista klubja. Rövid időn belül országos jelentőségű szervezetté vált, mely alakuló felhívásában a következő célt tűzte maga elé:
“Íme természeti kincseknek és ritkaságoknak mily bő anyagi halmaza, a mely nemcsak a szaktudósuknak geológiai, mineralógiai, botanikai és zoológiai tekintetben tanulmányozásra készen áll, hanem a mulatságot és szórakozást keresőnek s vadászat és halászat kedvelőinek élvszomját is teljesen kielégítheti. Hogy azonban ezek a természeti kincsek és szépségek könnyebben kiaknázhatók legyenek szükség, hogy a gátul szolgáló természeti akadályok lehetőleg elháríttassanak, utak s ösvények, menházak, irányzójelek építése s felállítása s alkalmas vezetők felfogadása által kényelmesebben és biztosabban megközelíthetővé tétessenek.”

 Megkezdődött a szervezett turizmus Magyarországon.

1874-ben évkönyvet adott ki az MKE, amely a magyar túramozgalom első sajtótermékének tekinthető.

Az elkövetkező években több nagyvárosban MKE-osztályok jöttek létre amik azonnal hozzáláttak székhelyük környékének a feltárásához. 1888-ban dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv bejárta Budapest környékét, főleg a Pilis akkor még érintetlen vadonjait.

1888. december 28-án 273 taggal megalakult az MKE Budapesti osztálya. Az osztály elnöke a kiváló tudós-alpinista, báró Eötvös Loránd, alelnöke id. Lóczy Lajos egyetemi tanár, ügyvezető alelnöke Téry Ödön, titkára pedig Thirring Gusztáv lett. 1889. februárban Téry és Thirring szerkesztésében útjára bocsátották az első magyar turistalapot, a „Turisták Lapját”, és már az első évben 124 km utat jelöltek turistajelzéssel a főváros környékén.

1891. szeptember 29-én az MKE budapesti osztálya kimondta a megszűnését és nyomban utána, 152 taggal megalakult a Magyar Turista Egyesület. Az új egyesület elnöke báró Eötvös Loránd, alelnöke dr. Téry Ödön, titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. Megalakult tehát az ország második turistaegyesülete, s tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a turistaságnak az egész országra egységes kiterjesztése.

Kezdetét az igazi országos turizmus, és ezzel egy időben egyre több kis helyi szervezet is alakult. 1913-ban alakult meg a Magyar Turista Szövetség, melynek elnöke Teleki Sándor lett. A szervezet működését és a turizmus terjedését az I. világháború kitörése jó néhány évre leállította. A trianoni békeszerződés után - mivel a Magas-Tátra és Erdély, a legvonzóbb turistahelyek külföldi területté váltak - a turizmus nehezen indult újra.

1921-ben a kulturális tárca vette át a turizmus szervezését. Ekkor lendült fel újra a turistaház-építési hullám is, megépült a Csúcshegyi, a Felsőtárkányi, a Magyarkúti, a Szentkúti, a Nagyszénási, a Zsíroshegyi és a Mátraházi menedékház. Ezzel egyidőben új túraútvonalak kiépítését is megkezdték.

Szent István király halálának 900. évfordulójára rendezték meg 1938-ban augusztus 20-án a Szent-István vándorlást, Cholnoky Jenő, a Magyar Turista Egyesület elnökének kezdeményezésére. A túra az Országos Kék út megnyitásával ünnepelt. A több mint 800 kilométeres vándorlás megmozgatta az egész országot. Az útvonal jelzését, a kék jelzést, Sümegtől a Nagy-Milicig 10 év alatt festették fel az egyik szakosztály turistái. Az ország északkeleti csücskénél kezdődő út az ország északi tájain húzódik végig, és összekapcsolja - a Mecseket kivéve - minden hegységünket. Az Országos Kéktúra ma jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tart, hossza több mint 1100 km. Eredetileg úgy tervezték, hogy 5 évente rendeznek majd jubileumi túrákat, de a világháború ezt is meghiúsította.

A Magyar Természetjáró Szövetség 1948-ban jött létre, (MTSZ, korábban Magyar Természetbarát Szövetség) a magyarországi szervezett természetjárás legjelentősebb képviselője. Közel 250 tagszervezete és csaknem 13 000 igazolt tagja van.

1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. Rockenbauer Pál és csapata 7 évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy a maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés…” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.

A Kéktúra mellett az ország egészét átszövik a túraútvonalak, amelyeket végigjárva kisebb tájegységeket ismerhetünk meg. Ezek az Őrvidéki Piros, a Móricz Zsigmond (Nyíregyháza és Tiszacsécse között), a Rákóczi (végig a Zempléni-hegységen), a Kohászok Útja (Salgótarjánból indulva,a Heves-Borsodi-dombságot érinti, Ózd városán, az Upponyi- és a Bükk-hegységen megy keresztül, és Diósgyőrben ér véget), a Balaton-felvidéki Kéktúra (a Bakony déli részétől a Balatonig nyúlik le) és a Túrák a Somlón.

A Hagyaték című történelmi-kulturális sorozat epizódja a magyar turistaság történetéről:
Haza a magasban - A magyar turistaság útja
 

Magas-Tátra korabeli fényképen

1900-as évi képeslap, Dobogókőről

dr.Thirring Gusztáv

Dobogókő

A háromnapos kirándulásunk egyik állomása volt a 699 méteres Dobogókő. Mi Esztergom felől érkeztünk, s egészen felmentünk autóval. A fizetős parkolótól 3 percnyire található a kilátóterasz, annak jobb oldali sziklaoldalához csapáson levezető Szűz Mária kegyhely, s innen számtalan túrára indulhatunk, amit jelzőtáblák  jeleznek.

Bővebb leírás itt:
Dobogókő

Dobogókő 699 méter magas kilátóteraszán

Dunakanyar részlete, jobbra a Vadálló-kövek

Szűz Mária kegyhely

Számtalan túrára indulhatunk innen, a bőség zavara!

A "Táltos iskola" kapuja