Séta Vászolyban

Vászoly Árpád-kori település, a Balaton-felvidék egyik legszebb falva. Szűk kis utcái, hangulatos házacskái mesebeli helyszínre csalogatnak minket. A falut átszelő főútról (Vazul utca) kanyarodjunk rá az András utcára, itt már bárhol leparkolhatunk. Én a Mesterségek Boltja feliratú épület mellett tettem le a kocsit, de az ezzel párhuzamos Kossuth utcán találunk kijelölt parkolót is. Körsétát tehát az András utca-Kossuth utca és Petőfi utca bejárásával tehetünk.  Egy helyi asszonytól kérdezgettem pár mondatot Vászollyal kapcsolatosan. A jelenleg 243 lakosú falunak nagy veszteségei voltak az I. világháború során. Ezt a katolikus templom parkjában fejfákra írt nevek is tudatják velünk: Ők azok, akiknek a maradványait soha nem találták meg. Valahol az olaszországi Piave mellett fekszenek. A katolikus templom 1803-as évszámmal emelkedik fölénk, hatalmas homlokzata tekintélyt parancsol. A bejárat jobb oldalán első világháborús, míg a bal oldalán második világháborús emléktábla sorolja Vászoly áldozatainak nevét, akik kinn a harcmezőkön haltak hősi halált. Nyáron egyébként jelentősen felduzzad a falu népessége, az utóbbi években erősen megnövekedett a turisztikai érdeklődés Vászoly iránt... A Szent Jakab Forrás és -Tó a község legfőbb látványossága, több helyen ki van táblázva illetve bármelyik utcán sétáló embertársunk útbaigazításával elérhetjük. A tó felett a Kuti-Kerti Kisvendéglő fogad minket, de mi most kihagytuk őket, majd legközelebb... Szent Jakab Forrás nevét idősebb Szent Jakab apostolról kapta, a felirat alatt található két kagyló zarándok jelkép is rá utal. A Szent Jakab Forrás vize friss,iható, vize az előtte terülő Tóba folyik bele. A Tó felett víziszínpad ad lehetőséget a nyár esti rendezvényeknek. A fák alatti partoldalban pedig padok biztosítják az ülőhelyeket. A tavat megkerülve tértünk vissza a Petőfi utcára, onnan pedig az András utcai Mesterségek Boltja elé.
KÉPEK

 

Mesterségek Boltja az András utcán

Katolikus templom kertje

Romtemplom Veszprémfajszon

A település a Balaton-felvidék déli peremén alakult ki, a mai Mulató-tető, Kéri-haraszt, Ányos-kút, Királyhegysarok és a déli irányban emelkedő Kálvária-hegy által bezárt viszonylag kis területen. Ez az ősmagja a mai falunak. A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A jelenlegi község a XVIII. században épült ki, a középkori falu majd egy kilométerre innen helyezkedett el. A középkori faluból napjainkra semmi nem maradt: a fából ácsolt, agyagból vert falakat nyomtalanul elemésztette a múló idő. Csak a földből előkerült háztartási cserépedények töredékei bizonyítják, hogy itt valamikor emberi település élte életét. Veszprémfajsz lakosságának egy része német eredetű telepesek leszármazottja.

A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt, kivéve a templom romjait...A középkori Fajsz falu templomának romjait - 1977-1980 között - szakszerűen feltárták (Tóth Sándor művészettörténész és Ritoók Ágnes régész irányításával). A feltárt templomtól északkeletre, délkeletre, délre és délnyugatra középkori temető maradványai kerültek elő.
ÚTVONAL:
A római katolikus templom mellől indulunk, egy földes-murvás úton, Videoton felé....Átkelve egy hídon, majd egy fasor után rögtön balra fordulunk. Előbb fasor, majd kerítés mentén haladunk, ezután elérkezünk egy búzamezőhöz... Érdemes hosszúnadrágot húzni! Egyre közeledünk a nagy fákhoz, ez már maga a romterület. a fákat megkerülve már nagyon közel járunk! Ez a falu „igazi” helye: Veszprémfajszot Árpád vezér unokája, Fajsz alapította, és pontosan erre a helyre. A török időkben azonban elpusztult és később a mai helyén épült újjá. A fák közé keskeny,alig észrevehető csapás visz be, piros L jellel, majd a sűrű dzsungelszerű fák között egy ismertetőtáblát találunk. Ez a romtemplom helye, a romok itt vannak körülöttünk!
Egy helybéli lakostól megtudtam, hogy várható a terület rekonstruálása, kitisztítása, azaz elvileg turizmus egyik célpontjává válhat a jövőben!
Az 1977-1980-as sírfeltárás részletes jelentése:
ÁRPÁD-KORI TEMETKEZÉSEK VESZPRÉMFAJSZON 

Itt pedig a falu történelme, a legelső időkből:
Korabeli történelem

KÉPEK:

Indulási helyszín, a római katolikus templom mellől.

Murvás úton, a hídon átkelve, majd a fasornál balra térünk le.

Végig a fasor mentén....

Majd végig a kerítés mentén...

Elérjük a búzamezőt, a művelőnyomon tudunk továbbhaladni. A távoli nagy fás terület a középkori falu igazi helye!

Elértük a sárgával karikázott részt, a középkori falu igazi helyét!

Alig észrevehető csapáson, beljebb egy fán a jel!

Megérkeztünk a romtemplomhoz!

Korabeli feltárás jegyzőkönyv melléklete a megtalált maradványok elhelyezkedéséről

 

Káptalanfüredi Angyalos Boldogasszony Kápolna

Története, idézem:
"A Káptalanfüredi Lelkészség létrehozói a Ferences Rend veszprémi rendtársai és a település ingatlan tulajdonosai voltak. Szentmisét a 30’-as évek végétől nyári időszakban egy magánháznál tartottak. A Veszprémi Székeskáptalan 1937-ben telkeket ajándékozott templom és rendház céljára a Ferences Rendtartománynak. 1941-ben kezdődtek a nagyszabásúnak ígérkező építkezések, melyek azonban a háború miatt félbeszakadtak. 1956 januárjában államosították a káptalanfüredi ferences ingatlanokat, így a hívek főként Balatonalmádiba jártak szentmisére. 1956 őszén sikerült visszakapni az Iskola utca 22. számú (felső) ingatlant, amelyen korábban elkezdődött a templomépítés, ám miután 1944-ben a kripta épület és ravatalozó tető alá került a templomépítés tovább nem folytatódott. 1956-ban a ravatalozó helyiségben rendezték be végül is azt a kápolnát, amely egészen 2000-ig, a mai formájában történt átépítésig, mint miséző hely funkcionált.

Felújítása
Az átépítésbe Csoma János plébános fogott bele. Visy József szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszüntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll. "
Káptalanfüred, Iskola utca 22 szám alatt találjuk, az udvarba bármikor bemehetünk. Szabadtéri rendezvények helyszíne is.
KÉPGALÉRIA