Romtemplom Veszprémfajszon

A település a Balaton-felvidék déli peremén alakult ki, a mai Mulató-tető, Kéri-haraszt, Ányos-kút, Királyhegysarok és a déli irányban emelkedő Kálvária-hegy által bezárt viszonylag kis területen. Ez az ősmagja a mai falunak. A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A jelenlegi község a XVIII. században épült ki, a középkori falu majd egy kilométerre innen helyezkedett el. A középkori faluból napjainkra semmi nem maradt: a fából ácsolt, agyagból vert falakat nyomtalanul elemésztette a múló idő. Csak a földből előkerült háztartási cserépedények töredékei bizonyítják, hogy itt valamikor emberi település élte életét. Veszprémfajsz lakosságának egy része német eredetű telepesek leszármazottja.

A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt, kivéve a templom romjait...A középkori Fajsz falu templomának romjait - 1977-1980 között - szakszerűen feltárták (Tóth Sándor művészettörténész és Ritoók Ágnes régész irányításával). A feltárt templomtól északkeletre, délkeletre, délre és délnyugatra középkori temető maradványai kerültek elő.
ÚTVONAL:
A római katolikus templom mellől indulunk, egy földes-murvás úton, Videoton felé....Átkelve egy hídon, majd egy fasor után rögtön balra fordulunk. Előbb fasor, majd kerítés mentén haladunk, ezután elérkezünk egy búzamezőhöz... Érdemes hosszúnadrágot húzni! Egyre közeledünk a nagy fákhoz, ez már maga a romterület. a fákat megkerülve már nagyon közel járunk! Ez a falu „igazi” helye: Veszprémfajszot Árpád vezér unokája, Fajsz alapította, és pontosan erre a helyre. A török időkben azonban elpusztult és később a mai helyén épült újjá. A fák közé keskeny,alig észrevehető csapás visz be, piros L jellel, majd a sűrű dzsungelszerű fák között egy ismertetőtáblát találunk. Ez a romtemplom helye, a romok itt vannak körülöttünk!
Egy helybéli lakostól megtudtam, hogy várható a terület rekonstruálása, kitisztítása, azaz elvileg turizmus egyik célpontjává válhat a jövőben!
Az 1977-1980-as sírfeltárás részletes jelentése:
ÁRPÁD-KORI TEMETKEZÉSEK VESZPRÉMFAJSZON 

Itt pedig a falu történelme, a legelső időkből:
Korabeli történelem

KÉPEK:

Indulási helyszín, a római katolikus templom mellől.

Murvás úton, a hídon átkelve, majd a fasornál balra térünk le.

Végig a fasor mentén....

Majd végig a kerítés mentén...

Elérjük a búzamezőt, a művelőnyomon tudunk továbbhaladni. A távoli nagy fás terület a középkori falu igazi helye!

Elértük a sárgával karikázott részt, a középkori falu igazi helyét!

Alig észrevehető csapáson, beljebb egy fán a jel!

Megérkeztünk a romtemplomhoz!

Korabeli feltárás jegyzőkönyv melléklete a megtalált maradványok elhelyezkedéséről

 

Nagyvázsonyi temető sírkövei

A vár feletti temető régi sírkövei emlékeztetnek, részben hasonlítanak a Balatonudvari szív alakú sírköveihez.
Ezeket a csodás (ha lehet így nevezni sírkő tekintetében) darabokat érdemes megnézni, ha Nagyvázsonyban járunk.
Legrégebbin, amit találtam, római számmal: MDCCCV - 1805-ös évszám.
Innen a kb száz méterre található pálos kolostor romjait is nézzük meg!

Római számmal: MDCCCV - 1805-ös évszám.

Szent Mihály pálos kolostor - Nagyvázsony

Balaton-felvidékünk tele van templomromokkal. Mindig újabb és újabb felfedeznivaló kerül látóképünkbe, én most a pálos romokkal voltam így. A Kinizsi várat már többször láttam, ott lőtt 2016 tavaszán 100 méterről a csülökbe Mónus József világbajnok távlövő- és harci íjász.
A vártól nem messze azonban megtaláljuk A Fekete Sereg vezérének sírját is! Kinizsi Pál, a törökverő, aki életében egyetlen csatát sem vesztett, síremléke a temető feletti erdőben, a Szent Mihály Pálos kolostor romjai között található.
A temető mellett parkoltam.... Kis séta után, a temetőn át vagy azt megkerülve az erdőben előbukkannak a hatalmas falmaradványok. A kolostor történetéről: A vázsonyi kolostor romjai Nagyvázsony község nyugati szélén, a falu temetőjének szomszédságában, kisebb erdőben találhatók. A kolostort Mátyás király híres hadvezérei, Kinizsi Pál valamint apósa, Magyar Balázs alapította Szent Mihály főangyal tiszteletére. Kettejük közös alapítólevele 1483. május 5-én kelt. A rendház 1543-ban, Székesfehérvár török megszállásakor elnéptelenedett. Az üresen álló épületeket 1552 májusában, Veszprém eleste után a környékbeli földesurak puskaporral felrobbantották, nehogy a törökök befészkeljék ide magukat. Az elpusztult épületekből elsősorban a vázsonyi vár 16.-17. századi erősítéséhez, később az újjáépülő falu házaihoz hordták a követ. Ezt a folyamatot csak a 19. században Rómer Flóris határozott fellépése állította meg. A maradványok feltárására és állagmegóvására 1959-ben Éri István régész irányításával került sor. Neki köszönhető a romok példaértékű bemutatása és szakszerű leírása is. A 15,5 m hosszú kolostortemplom nyugati fala 6-8 m magasan áll, benne ajtónyílás látható, mely a kerengőbe vezetett. A templom főbejárata a hajó déli falából nyílott, itt és a keleti oldalon csak az alapfalak maradtak meg. A diadalív jobb oldali része mellett találtak rá Horvátország és Szlavónia bánjának, Horváth Márknak sírjára, aki Kinizsi Pál özvegyének, Magyar Benignának második férje volt. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Éri István mérései szerint „párkánymagassága 16,7 m, a boltváll 13,4 m magasságból indul. Az ablakok magassága, amennyire a töredékesen fennmaradt részekből kivehető, kb. 9 m lehetett, a könyöklő a járószinttől 4,5 m magasságban van”. A padlástérben faragott kőből készült lőrésablakok voltak kiképezve, záródásuk a főpárkány alatt egy méterrel húzódott. A. A szentély közepén állott egykor Kinizsi Pál síremléke. Már 1708-ban kiásták sírkövének töredékeit. A sírból előkerült kardot, sodronyinget és vassisakot jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Ma Kinizsi és a fent említett Horváth Márk sírjának helyét műkőlapok jelzik. A templom nyugati oldalához csatlakozó kolostorépület egyemeletes volt. Északi szárnyának jelentékeny romjait kivéve csupán az 1959-ben kiásott és konzervált alapfalai láthatók. Déli szárnyában a káptalanterem és a munkaterem, a nyugati szárnyban az ebédlő és konyha maradványai kerültek napvilágra. A kolostor északi sarkától induló, fel nem tárt falak egykor azt a gazdasági udvart határolták, amelynek 14 m mély, kőkávás kútja az erdőben található.
KÉPEK
 

Temető előtt parkoltam le, innen indultam. Át lehet menni a temetőn is, de én azt megkerülve, az erdő felől közelítettem meg a kolostort

A régi kút, jelenleg nincs benne víz...

Felbukkannak a kolostor maradványai...

Kinizsi Pál sírja a rom udvarában

Paloznaki látnivalók

Paloznak a Balaton északi partján fekszik, szomszéd települések Csopak és Lovas. 1998-ban elnyerte a Hild-díjat. Első írásos említése a Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében található a 970-es évekből, régészeti leletek alapján 5000 éve lakott település.
A falu központjában emelkedő dombon áll az Árpád-kori templom. A templom mellett található Antall József emlékműve, de az 1991-ben brutálisan meggyilkolt Dr. Csontos Gyula plébános keresztje is. A gyilkosságról bővebben itt olvashat:
Gyilkosság a plébánián

Az épületet körülvevő Millenniumi Parkot egy elhanyagolt mandulásból alakította ki az önkormányzat. Itt kapott helyet a Hild-díjat megörökítő emléktábla is.
A falu főutcája a szőlőhegyről a Balatonhoz vezető észak-déli irányú Fő utca, mely a központban keresztezi a Balaton partján húzódó ősi római hadi utat. A Faluház előtti haranglábat a falu református közössége építette 200 évvel ezelőtt. Szemben vele a Hősök-kútja és az 1848-as emléktábla a szabadságharc hőseinek állít emléket.
A faluközpont felső részén lévő Mázsa téren látható Szent Donát szobra, mellette játszótér.
A környék legszebb Kálváriája Márffy István ötletéből és kivitelezésében 2000-ben készült el. A stációk építésének költségeit egy-egy paloznaki család ajánlotta fel.
A kálvária tetejétől indul Csopakra az Olaszrizling tanösvény, mely a szőlő- és bortermelést mutatja be.
A Mandula utcában található a Márffy-kúria, más néven Pongrácz-kastély. Magyarországon egyedül itt van a templomosoknak lovagterme és kápolnája is. Bővebben erről itt:
Paloznaki lovagkastély

A Szép utcán felfelé haladva pedig elérjük a Csákány-hegyet, innen jelzett turistaúton felkapaszkodhatunk a 2015-ben épített új kilátóhoz!
Egy fél napot rászánva járjuk be ezt a csodaszép, nyugodt települést és csodáljuk meg nevezetességeit!
KÉPEK

Faluház a haranglábbal

Hősök kútja

Árpád-kori templom, Millennium Park

A napóra

Dr. Csontos Gyula meggyilkolt plébános emlékkeresztje a templom mellett

Mázsa tér, Szent  Donát szobor

Kálvária a stációkkal

A stációkon az adományozó családok nevei láthatók

A Pongrácz-kastély, másnéven Márffy-kúria

A kastély  lovagterme