Padragkút szikláitól a Bújó-likig

Öcs felől érkezve még be sem érünk a településre, Padragkút előtt egy jobboldali lehajtónál állunk meg. Éktelen szemétkupac fogad, mintha valami szeméttelep lenne az erdő széle. Van itt minden, mosógéptől kezdve az Újszövetségig, rögtön a turistaút mellett. 

A döbbenet után azonban haladjunk csak befelé, hagyjuk magunk mögött felelőtlen embertársaink nyomait. Ahogy egyre kevesebb szemetet észlelünk, úgy egyre nagyobb sziklaformációkhoz érünk. Lenyűgöző formák, méretek, elhelyezkedések. Még neve is van a mellettünk magasodó leghatalmasabb sziklakolosszusnak: Oroszlánszikla. Mehetünk a Padragi-víz nevű mederben, de mellette is. Ritka terepviszonyon taposunk, abban a tekintetben, hogy szinte kőfolyáson kell továbbvergődnünk. Ököl- és fej nagyságú kövek vagy 2 km-en keresztül... A mindent beborító falevelek ráadásul el is rejtik ezeket az akadályokat. Számtalan gombafaj, húsz méteres lecsüngő borostyánok, mohák, korhadékok mindenfelé. A nyiladék a "Vízkeresők útja" táblánál szelíd erdei szakasszá változik. Itt egy kis letéréssel az úgynevezett "Király-kút" forráshoz érhetünk kb 300 méter után. Jelenleg kiapadva. Ide és a kocsihoz vissza durván 5 km, de tettem egy jó kitérőt is a Bújó-likhoz, a 208 méter hosszú és 40 méter mély barlanghoz.

Igazából az Öreg-köves-víznyelő lett volna a célom, de most - először, mióta túrázom - vissza kényszerültem fordulni a célom elérése nélkül. Ugyanis későn indultam el, a távolságot is elnéztem,szóval nem értem volna vissza a sötétedés előtt. Korai sötétedés, erdőben már 15 óra után elkezd csökkenni a fényviszony, rohamosan hűl a levegő, stb.... És ezek a hibák egy teljesen ismeretlen terepen, egyedül, bajokhoz vezettek volna... Így hát, a Bújó-lik utáni erdei aszfaltúttól, kissé csalódottan,de visszatértem a Padragkút melletti parkolóhoz. Visszaút során azonban volt időm még bőven lefényképezni a padragi sziklák környékét, így készítettem számtalan szép erdei fotót. Több fának a kilátszó gyökerét zöld moha fedi, olyan mintha a fantasy filmekből ismert Entek között járnánk ( Ent= ember alakú fa lény). De van, aki "dínótappancsoknak" hívja őket...
Így 10 km lett végül is ez a számomra teljesen új túra. Éppen indulni akartam, mikor eszembe jutott, hogy a térkép feltüntetett egy kilátót is pár száz méterre innen. Visszafordultam tehát, felkaptattam a meredek emelkedőn, és elértem hamarosan a rozoga, veszélyes, korhadék Nyíresi kilátót. Már az "Ajkai Szó" nevű sajtó is cikkezett róla: az építmény annyira megrongálódott, hogy életveszélyes is lehet a turisták számára, deszkái elkorhadtak, a korlátok szinte az összes helyen hiányoznak, így könnyen leszédülhet, lecsúszhat bárki az emeletekről a létrán való fel- és lemászás során! Így van,ahogy leírták, én is a gerendákba kapaszkodtam több alkalommal. Fenn a kilátó tetején szinte semmi nem maradt a pallókon kívül....Ez az élmény kárpótolta a fentebb írt csalódásom, így kilátóval együtt egy igazán vadregényes, 11 km-es túra lett belőle, fogadjátok szeretettel a képeket!