2019. február 14., csütörtök

Kolostorok nyomában - Nagyvázsony

Jó ideje tervben volt ez a középkori romokat érintő körtúra, a mai kiváló tavaszias időt megbecsülve sort is kerítettem rá. Nagyvázsonyban a Jókai Mór utca végénél található temetőnél parkoltam le, innen indultam és ide is értem vissza. Kis séta után, a temetőn át vagy azt megkerülve az erdőben (én erre  mentem, ez a kékkel jelzet túraút) előbukkannak utunk első hatalmas falmaradványai. A Szent Mihály kolostor romjainál találjuk magunkat, hatalmas fala tekintélyt parancsolóan magasodik fölénk. Ezt a pálos kolostort Kinizsi Pál (Mátyás király Fekete Seregének hírhedt hadvezére) és apósa, Magyar Balázs alapította. A Magyar Pálos Rend több mint 700 éves szerzetes remete rend,  Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, remete Szent Pál a névadója. Kinizsit ide, a kolostorhoz temették el, hatalmas sírkő-tábláján most is  mécsesek sorakoztak. Amikor a törökök Veszprémet elfoglalták 1552-ben, az itteni várőrség felrobbantotta, nehogy a törökök befészkeljék magukat. Köveiből a Kinizsi vár falainak megerősítésénél, később a falusi házak építésénél hasznosítottak. Csak 1959-ben tárták fel és konzerválták a falait! Miután megcsodáltam ezt a történelmi emlékhelyet, indultam tovább a kék jelzésen, az erdei úton. Kiérve egy bokros-fás területre, jobbra fordulunk, lejtős füves úton ereszkedünk, míg leérünk a rétre. Balra az erdő, jobbra messzebb a Kab-hegy és tornya látszik. A csapás beletorkollik az erdőbe, itt már a Vázsonyi-Séd mentén folytatjuk utunkat. Csodás szakasza ez utunknak, most kopáron is szép,de zöldben lenyűgöző lehet majd. Tovább menvén, felváltva sárosabb, szélesebb úton és füves területen haladunk, a kék jelzést tőlünk balra a fákon fedezhetjük fel időnként. Elérünk egy kisebb kereszteződést, egy fatábla jelzi, hogy balra letérve elérkeztünk a Szent Ilona romokhoz. Valóban, csak a falak alapjai maradtak meg, egy kereszt és egy ismertetőtábla áll még mellette. Ezt nevezik Tálod templomának is, és a XIII.században épült! Tálod falu a forrásokban legkorábban 1171-ben fordul elő. Kora középkori iratainkban Thalad néven említik. 1548-ban elhagyták az épületet, falaira rátelepedett az erdő. Csak 1970-ben találtak rá, 2007-ben került sor megóvásukra! Miután körbejártuk, térjünk vissza a kék jelzésre, ami idővel átvezet a kicsinyke csordogáló patakon. Továbbra is rétszerű területen járunk, a kék jelzések tőlünk balra a fákon  vannak. Nemsokára elérünk egy erdei wc-hez, az mellett továbbhaladva a kék-zöld jelzéssel festett oszlop irányába tartva! Innen már csak száz méter és elérkeztünk az úgynevezett tálodi kolostor romjaihoz, azaz a Szent Erzsébet pálos kolostorrom maradványaihoz.  Magyarország egyik legrégebbi pálos kolostora állt itt, mintegy 600 méter hosszú kőfal vette körül. A pálosok 1480 körül elhagyták a kolostort, azt átadták a ferenceseknek. A szerzetesek minden bizonnyal a közeli Kinizsi Pál által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek át. Egyetlen fal maradt meg, de az alapokat észlelni lehet és itt-ott falmaradványok is kibukkannak még a földből.... Padok vannak elhelyezve a pihenni vágyóknak, itt van a Kinizsi-forrás másnéven a Klastrom-forrás! Csodás hely, itt elmerülhetünk gondolatainkban az erdő csöndjét élvezve. Miután megcsodáltuk ezt a helyet is, visszamegyünk a zöld-kék jelzéssel festett oszlophoz, majd jobbra a fa asztalokhoz és padokhoz térünk le. Átkelünk egy hevenyészett fa-híd szerű átkelőn, majd a patak túloldalán balra fordulunk vissza. Itt figyelni kell a zöld jelzést, mert ezen haladunk utunk hátralevő részén! Pár percig keresgélnem kellett,  mire rátaláltam a zöld jelre, szóval a patakon átkelve balra fordulunk vissza. A zöld jelzést megtalálva egy húzósabb,de rövid emelkedő következik, kb 2-300 méteren át. Felérünk az erdőben, kiérünk egy bokros-cserjés területre, egészen a drótkerítésig megyünk. A drótkerítéses terület bal sarkánál, a kerítés és a bokrok közti csapáson haladunk. A zöld jelzés itt is festve van a tőlünk balra eső fákon, bokrokon. Nekimegyünk egy lápos-sásos területnek végül, itt jobbra fordulunk, aztán egy íves úton balra fel a nemesleányfalui régi temetőhöz. Itt van utunk negyedik romtemploma, ez nem más mint a Szent Jakab rom. Falmaradványát benőtte a borostyán, egy szív alakú 1817-es évszámú sírkő figyel vele szemben. A balatonudvari szív alakú sírkövek mellett még Nagyvázsonyban és itt találunk szív formájú köveket. Miután végigfürkésztük a régi temetőt, annak északkeleti földes csapásán, a kék nyomókút mellett haladunk tovább, nemsokára átkelvén egy kőhídon. Emelkedő következik, aminek végén beérünk Nemesleányfaluba. A templomhoz tartunk, ott kell jobbra térni, ki a közútra. Innen pár száz méter séta után beérünk Nagyvázsonyba, és a szélső utcákon gyalogolva- sorrendben - Arany János utca - Sport utca - Óvoda utca- visszaérünk kiindulási helyünkre, a temető melletti parkolóba.
9,5 km-es körtúránk, amely során a nagyvázsonyi Szent Mihály kolostor, tálodi Szent Ilona templom, tálodi Szent Erzsébet kolostor  és nemesleányfalui Szent Jakab templom romjait kutattuk fel - ezzel véget ért. Szűk 3 óra alatt tettem meg, de egyáltalán nem siettem, bőven nézelődtem és fotóztam. Mert, itt aztán van mit!
KÉPEK, Térképek



Jókai Mór utca végén, a temetőnél  található parkolótól indulunk



Felbukkannak a Szent Mihály kolostor hatalmas maradványai


A Fekete Sereg vezérének sírja


Az erdőben is a kék sávot követjük, miután kiérünk ide, itt is megtaláljuk a jelet a fákon. Jobbra , lefelé!



A rét vége felé a csapás beletorkollik az erdőbe



A Vázsonyi-Sédnél


A kék jelzés mindvégig tőlünk balra lelhető, a fákon!

Itt kell bekanyarodni, balra a Szent Ilona romokhoz








 Szemben, kb száz méterre vannak a tálodi romok!


A Klastrom-forrás, másnéven Kinizsi forrás





Szent Erzsébet kolostor romjai




Ha ezen átkeltünk, balra fordulunk vissza, míg a zöld jelzést meg nem találjuk! Utána végig a zöld jelen kell haladni!






A drótkerítéssel elzárt területnek a bal sarkához érünk. Ott a csapás a kerítés és a bokrok között!


A nemesleányfalui régi temető


A Szent Jakab templom maradványa

1817-es szív alakú sírkő



A kőhídon átkelve, felfelé tartunk, és beérünk Nemesleányfalu első birtokához, a két kőfal között megyünk tovább:

Szemben a templom! Ott aztán jobbra!



Közút mentén gyalogolunk vissza Nagyvázsonyba!







PIROS X, a Jókai utca végén levő temető melletti parkoló. Azaz, az indulási és érkezési helyünk!

9,5 km körtúránk állomásai:
1, a nagyvázsonyi Szent Mihály kolostor.
2, tálodi Szent Ilona templom.
3, tálodi Szent Erzsébet kolostor.
4, nemesleányfalui Szent Jakab templom.



2019. február 8., péntek

Bánd-Essegvár

Körvonalai a 13.században épülhettek, első írásos emléke 1309-re datálódik. A vár története részletesen elolvasható a Balatoni romok oldalon, itt:
Essegvár

Bándról, a Kossuth utca végéről közelíthetjük meg, egy kis 5 perces sétával feljutunk a dombra, ahol a maradványok állnak. Találtunk itt még szerteszét heverő vöröskő tömböket, először azt hittük régi temető. Azonban hamar megállapítottuk, hogy a Kálvária stációinak maradványai hevernek szerteszéjjel....
KÉPEK

A Kossuth  utca végén parkolunk, ennél az új építésű játszótérnél. Innen indulunk felfelé a dombra.






A Kálvária keresztjei, 1933-as évszámmal.

Szanaszét heverő vöröskőből készült stációk...


2019. február 6., szerda

Bánd - Dr.Majer Antal kilátó és tiszafás kirándulóerdő

Bánd község mellett magasodik a 489 méteres Miklós Pál-hegy, és ezen a részen található hazánk egyik őshonos tiszafa erdeje. Magyarországon két előfordulása van a tiszafának, az egyik itt, a másik a Bükkben fedezhető fel. A világ legértékesebb fái közé tartozik, nem vetemedik, nem reped. Jelenleg faszobrászatra használják. Növekedése rendkívül lassú, életfázisának első 10 évében 2-5 cm magasságot ér csak el, ezután is csak évi 10-25 cm-t növekszik.  Vastagsági növekedése általában 0,5-0,8 mm/év. Az emberre és a páratlan ujjú patásokra nézve mérgező, ellenben a páros ujjú patások, őz, szarvas mérgezési tünetek  nélkül rágják hajtásait. A Miklós Pál-hegy jó részét ezért vadkerítés védi, bár ezen belül is véltünk felfedezni állati ürüléket. Bándon a Kossuth Lajos utcán autóval mentünk végig, rá a Tanya utcára (két szűk hídon is átmegyünk), s az utolsó ház mellett, út széli füves sávon parkoltunk le. Kb 150 méter után balra egy kisebb birka-tenyészet található, velünk szemben a Miklós Pál-hegy, vadkerítéssel elkerítve. Jobbra kezdjük meg túránkat, földes, sáros erdőhasználati szakaszon. Végig a kerítés mellett dagonyáztunk, majd jó negyed órás séta után elérünk egy kiszáradt patakmedret. A meder két partját pár darab karnyi vastagságú fa kötötte össze, mintegy "hídként", de ez gyakorlatban semmire nem alkalmas. Átugrottuk a kb 1 méter széles medret, a túloldalán egy tiszafát leíró, ismertetőtábla és pár irányjelző felfestett jel található. A keskeny csapáson induljunk el felfelé, itt is  nekünk balkéz felől esik a vadkerítés. Közepes emelkedőn érjük el a vadkerítésen található fa kaput. Ezen keresztül lépünk be a kirándulóerdőbe, az ajtót hajtsuk vissza magunk után. A Miklós Pál-hegy rendkívül változatos, érdekes útvonalán kanyargunk, kis kitérőt tehetünk az első elágazásnál a tőlünk jobbra fenn található romos esőbeállóhoz. Utunkat az elágazáshoz visszatérve, folytatjuk felfelé a piros sáv, piros T jelzésen. Sziklák, formációk, tiszafás ligetek, hasadékok váltják egymást, valóban lenyűgöző természeti csodában járunk. Szerpentinszerűen kanyargunk enyhén felfelé, mígnem elérünk egy nagy elágazást. Balra lefelé, fa lépőkön egy rövidebb úton a kiindulóhelyünkre érünk vissza, de mi továbbmegyünk jobbra, fel a kilátóhoz. Dr.Majer Antal emléktábláját érintjük, itt pár pad is található, majd  újabb kapuhoz érünk. Ez sincs zárva, de csukjuk vissza magunk mögött, mikor átmegyünk rajt. Elérünk ismét egy esőbeállót, környezetében padokkal, asztalokkal, "A szentgáli tiszafás" információs táblával. Célpontunk, a kilátó már nincs messze, jobbra felfelé tartunk, itt ismét közepesen erős, de rövid emelkedővel. Rövidesen felérünk a 489 méteres csúcsra, ahol a Dr.Majer Antalról elnevezett kilátó áll. Majer Antal erdőmérnök, egyetemi tanár, az erdők természetes felújításával, erdőneveléssel foglalkozott. Mintegy másfél ezer erdőmérnök tőle tanulta el az erdőművelés tudásanyagát. 1981-ben jelent meg könyve, a "Bakony tiszafása" címmel. A kilátó felső szintjéről minden irányba rendkívül  messzi láthatunk el, tiszta időben különleges élményt nyújtanak a távoli vonulatok. Utunkat visszafelé egy ideig ugyanazon a vonalon tettük meg. Leértünk a pár száz méterre található esőbeállós pihenőhelyhez, visszamentünk a kapun, elhagytuk Dr.Majer Antal emléktábláját, majd elértünk a nagy elágazáshoz. Most tértünk le a fa lépős ösvényre, amin csak szakaszonként van lépcső, egyébként egyszemélyes, kacskaringós, olykor erősebben lejtős csapás. Változatos a lefelé vezető út is, hatalmas, régen kidőlt fák, nyiladékok között ereszkedtünk alá... Elértük az alsó vadkerítést, itt egy vaskapun kiérve visszajutunk Bánd határába. Elmegyünk a birkászat mellett, és visszaérünk a Tanya út végén, az utolsó ház mellett parkoló autónkhoz. Ezt az 5,6 kilométeres utat, fényképezésekkel, nézelődéssel együtt 3 óra alatt tettük meg. A szintemelkedés két különböző alkalmazással, 243 és 253 métert határozott meg. 274 méterről indultunk a 489 méteres csúcsra.

KÉPEK , Térképek


A Tanya utca végén, az utolsó ház után hagytuk autónkat. Indulás szembe a Miklós Pál-hegynek.
Bal oldalt birkák, ez a bárány most született éppen.

Utunkat jobbra kanyarodva kezdjük meg, végig a vadkerítés mentén.


Egy patakmedret átugorva, szemben felfelé folytatjuk utunkat


Ezen a fakerítésen át jutunk be a kirándulóerdőbe. Csukjuk  vissza magunk után.

Kis kitérő az esőbeállóhoz.

Folytatjuk utunkat a szerpentinszerűen kanyargó ösvényen.




Ez egy elágazás, egy csomópont. Jobbra haladunk tovább, felfelé a kilátóhoz



Újabb kapu, de nincs zárva! Átmegyünk rajt, és tovább felfelé!

Utolsó pihenő a csúcs előtt. Jobbra, felfelé pár száz méter után elérjük a kilátót.


Dr. Majer Antal kilátó, a Miklós Pál-hegy 489 méterén





Visszafelé ugyanaz az útvonal eddig az ominózus, kitekeredett tiszafával ékített kereszteződésig. Szembe, lefelé a fa lépőkön indulunk lefelé!






A vaskapuhoz leérve, utunk végéhez értünk. Kimegyünk rajt és kb 300 méter után visszaérünk Bánd utolsó kis házáig, a tanya utca végére.



Útvonalunk kék színnel jelölve