2017. szeptember 19., kedd

Az Alapok - Felszerelés, Túlélőcsomag, Általános vészhelyzet

Már az első túránkra is tudatosan szedjük össze azokat a legfontosabb felszereléseket, amikre szükségünk lesz illetve szükségünk lehet vész esetén. Persze senki nem azért indul útnak, hogy lábát törje vagy leessen egy meredek helyről, de a természet erejét TILOS alábecsülni még egy erdei séta során is!

Legtöbb esetben  kilométerekre vagyunk a településektől, olyan helyeken túrázunk, ahová baj esetén idővel érkezhet csak meg a segítség. Ez a terep körülményeiből egyenesen következik. De ne ijedjünk meg a természettől, hanem inkább ismerjük meg azt! Ezért is gyűjtöttem össze ismételten szakirodalomból és tapasztalatokból ezen gondolatokat, hogy minden kezdő túrázónak segítséget és hasznavehető tanácsokat nyújtsak. Mivel kalandra készülünk, számolni kell a veszélyekkel és azok elhárításának lehetőségével!
A felszerelés összeállításakor szinte lehetetlen mindent magunkkal vinni gyalogosan, ezért célszerűen csak a legfontosabb dolgokat tegyük a hátizsákunkba. Az éghajlat, az évszak, az időjárás és a terep egyaránt segítségünkre van abban, hogy mit kell, mit célszerű magunkkal vinni.


A ruházat megválasztása igencsak fontos. A ruházat önmagában nem fűt, mindössze a testünk által kibocsátott hőt tartja meg. Itt nálunk a mérsékelt égövben inkább az eső, a szél és téli időben a hideg a legnagyobb ellenségünk, ezért ruházatunk kulcsa a réteges öltözködés. Legyen nálunk egy pulóverrel több, mert ha nem kell használni, akkor a derekunkra tudjuk kötni, ha viszont kell akkor nagyon jó ha van! Több esetben a terep váltakozása alatt hol hidegebb , hol melegebb van!
Meleg éghajlaton a meleg ruhák viselése túlhevüléshez vezet ezért mozgás közben minél kevesebb ruha legyen rajtunk.
A ruházatnak védelmet kell nyújtania és megfelelő méretűnek kell lennie, különben csak akadályoz minket.
Túraruhánk legyen világos, esetleg piros vagy narancssárga, hogy messziről is jól lássanak minket, ha bajba kerülünk, távolról észrevegyenek, megtaláljanak.


A lábbeli kulcsfontosságú! Az új túrabakancsot folyamatosan törjük  be! Túránk előtt két héttel már járjunk benne folyamatosan kisebb távokat, ne a kiránduláson viseljük először. Senki nem akar sajgó bokával, feltört sarokkal bicegni! A túracipő (és általánosságban a lábbeli) az,amire nem sajnálhatjuk a pénzt!


Hátizsákunk legyen erős,de kényelmes is. Több rekeszű, oldalt italtartóval legyen ellátva, ha tehetjük, deréköveset válasszunk, ezzel könnyítve a testünkre nehezedő terhelést. Ezt is, mint minden más felszerelést a pénztárcánkhoz mérten válasszuk meg, amennyiben tehetjük, egyértelműen a jobb, erősebb és kényelmesebb hátizsákot vegyük meg!
A hátizsákba való bepakoláskor úgy rendezzük el a holminkat, hogy tudjuk mit hová tettünk és a legelőször szükségessé váló dolgok kerüljenek felülre. Víz, elsősegélycsomag, kés rögtön hozzáférhető legyen.


GPS, mobiltelefon. Jószerint ezeket ma már mindenki magával viszi, és a mostani mobiltelefonokra letölthető offline (mobilhálózat nélküli) térképek segítségével szinte lehetetlenség eltévedni. Gyakoroljuk ezek használatát, de ne elsődlegesen ezekkel haladjunk, hanem hagyatkozzunk a tájra, turistajelzésekre.  Ne hagyjuk elveszni tájékozódási képességeinket, a technikát csak bizonytalan helyzetben vagy megerősítésként használjuk! Mobiltelefonhoz érdemes magunkkal vinni hordozható pótakkumulátort.
Adott helyet részletesen ábrázoló térkép, ismételten azért, ha a technika csődöt mondana!

Kés. Mindig legyen nálunk, hiszen sokoldalúan hasznát vehetjük. Érdemes jobb minőségűt venni, és mindig tartsuk tisztán,élesen és könnyen hozzáférhető helyen. Az ilyen filmekben látható, vagy reklámoldalakon hirdetett üreges markolatú (amibe dolgokat pakolnánk) "Rambo" késeket felejtsük el, mert ezek üreges markolata gyakran silány minőségű és könnyen eltörik. Markolat nélkül meg mit sem ér a késünk. A legjobb markolat fából van, tenyerünk izzadása esetén sem csúszik! 


Túlélőcsomag. Egy kisebb fémdobozban tárolhatjuk az alapvető dolgokat. Maradék helyet vattával tömjük ki, így nem zörög a dobozunk és a vattának tűzgyújtásnál is hasznát vehetjük. Ezekre jobb esetben nem lesz szükségünk, de kis helyen elférnek és ha baj van,akkor hasznát tudjuk venni. Tehát túlélőcsomagunk a következőket tartalmazza:
Gyufa-Kapható vízálló gyufa is, amit bárhol meggyújthatunk. Egyszerre csak egy gyufát vegyünk ki a dobozból, a dobozt zárjuk vissza aztán.
Gyertya- Tűzgyújtáshoz, világításhoz kiváló
Nagyítóüveg-Közvetlen napfénysegítségével tüzet gyújthatunk vele, de megkereshetjük a csípések és szilánkok helyét is
Tű és cérna- Legyen egy nagyobb lyukú tű is, a cérna legyen erős és tekerjük rá a tűkre.
Iránytű-Ha elromlik a GPS és más technika
Orvosi felszerelés,ennek kerítsünk külön kis dobozt. Tartalmazzon: fájdalomcsillapító gyógyszereket, sebtapaszokat, Orvosi szikét vagy pengét, sebösszehúzó tapaszt, fertőtlenítő folyadékot (pl: Betadin), kullancs csipeszt, 2 db óvszert (1 óvszer közel 1 liter víz tárolására alkalmas)
Jelzőtükör és síp. Tükörrel nagy távolságban tudunk villogtatni (napfény esetén), síppal pedig messziről meghallják és meghatározzák helyünket. 


Ételt és italt a megfelelő mennyiségben vigyünk magunkkal, a túra körülményeihez igazítva. Előre elkészített szendvicsek, energiaszeletek, teapor, vitamin és ásványi anyag kapszula,por...
Papírzsebkendő, 1 tekercs wc papír (tűzgyújtásra is használható)
A fent felsorolt dolgok: GPS, kés, túlélőcsomag, élelmiszer és víz elférnek egy kisebb hátizsákban is, fél napos túrákhoz maximálisan elegendőek. 


2 db, egyenként 3-4 méter középvastag kötél, öklömnyi méretre össze lehet tekerni. Bárhol szorult helyzetben tudunk vele rögzíteni,akár magunkat is! Nekem már volt rá szükségem!


Amennyiben hosszú, egész napos (reggeltől akár egészen sötétedésig tartó) túrára készülünk, vagy több napos útra, akkor már nagyobb hátizsákra lesz szükségünk.
Ezen esetben már több dolgot célszerű magunkkal vinni, ha nem is kell mindent használni, jó ha nálunk van! Ilyen például a kis evőcsésze, katonai "kanálgép" (konzervnyitós késmarkolatban levő kanál, villa) tüzelőanyag (tüzelőkocka), elemlámpa (kis méretű, az elemeket fordítva tegyük bele, mert ha véletlen bekapcsolódna akkor sem merül le). Sátrat vagy hálózsákot csak tudatosan vigyünk magunkkal, azaz ha tudjuk, hogy kinn fogunk éjszakázni a szabadban!

Pár mondat, általános vészhelyzet esetére,amennyiben egyedül indulnánk útnak.
Hazai tájakon nincs olyan óriási távolság lakott terület nélkül, de itt is el lehet tévedni. Az emberi test három napig képes víz, három hétig élelem nélkül élni, ez idő alatt jó arányban reménykedhetünk abban,hogy valaki ránk talál, vagy mi bukkanunk mielőtt lakott településre. Addig azonban a következőkre kell számítani ilyen esetben:félelem és kétségbeesés, sérülés, hideg, vagy forróság, szomjúság és éhség, alváshiány. Ezeken felül kell kerekedni vészhelyzet esetén, s mint említettem, Magyarországon nincsenek akkora távolságok, hogy ne találjanak meg minket 1-2 napon belül. Egy egészséges, fizikálisan erős személy sok mindent kibír. Nem az élelemhiány lesz az elsődleges ellenségünk pár napig, hanem a szél, az eső és a hideg (kivéve a három nyári hónapot)  A kihűlés veszélye sokkal nagyobb,mintsem nem eszünk 2 napig! Ezért is fontos, hogy mindig legyen nálunk tűzgyújtó eszköz, akár éjszakai tűzgyújtásra is! Síp, elemlámpa, tűzgyújtó és víz. Ezek a zsebben, és adjuk a jelzéseket,míg meg nem találnak.
Vihar, hideg szél és eső esetén pedig annak elálltáig egy menedéket keresni, ahol kicsi az esélye, hogy kihűlünk. Ha élelmünk elfogyott, 1-1 tartalékszelet csoki pedig nagyon segít ezekben az órákban. Szakirodalom írja, hogy csak abban az esetben táplálkozzunk, ha van mellé megfelelő mennyiségű vízkészletünk is, mivel az emésztés vizet von meg a szervezettől. Tehát inkább igyunk, mint együnk, mert ha nincs vizünk és eszünk azzal csak romlik az állapotunk ebben az esetben. Élelem nélkül 3 hétig, víz nélkül csak 3 napig maradunk életben!


Téli időben,amikor 5 fok alá csökken a hőmérséklet, egyedül egyáltalán ne menjünk még egy erdei sétára se a jól ismert közeli erdőbe! Megcsúszunk, eltörik a bokánk, nem tudunk hazajönni és ott hűlünk ki a helyszínen! Ilyen esetben mindig minimum ketten-hárman menjünk! Ha egyikünk bajba kerül, lecsúszik, eltöri a lábát, a  másik azonnal kezdje meg a segítségnyújtást! Segélyhívó számot hívni, és a lehető legpontosabb helyünket meghatározni! Ezután a sérültet melegen tartani, ha tud mozogni, segítséggel elindulni hazafelé vagy a legközelebbi menedékbe!
Télire hasznos lehet, ha mindig ott van a táskában a cipőre szerelhető csúszásgátló. A terep, az utak több esetben korcsolyapályává változnak!A jéghideg víz gyors halált okoz, ezért ilyen helyekre fokozottan nem ajánlott menni télen!

Előző cikkben írtam, nagyon fontos az, ha elindulunk otthonról, mindig tudják az otthoniak, hogy hová és mennyi időre, kikkel megyünk. Így vészhelyzetben hatványozottabban jár sikerrel a keresésünk. Amennyiben egyedül indulunk ismeretlen helyre, kerüljük a veszélyt hordozó helyeket!
(Tavaly ősszel majdnem fennragadtam a bakonynánai Római-fürdő vízesés jobb oldali sziklapárkányán, de mivel volt nálam kötél, annak segítségével le tudtam ereszkedni)
A legfontosabb azonban az, hogy próbáljuk meg elkerülni a vészhelyzeti eseteket, és mindig higgadtan gondolkodjunk.
Ezen utolsó bekezdést csak általánosságban érintettem, remélhetőleg senkinek nem lesz rá szüksége hogy ilyen helyzetbe kerüljön.
És, ne ijedjünk meg a természettől, hanem ismerjük meg azt!

Jó utat mindenkinek!
Illusztráció

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése