2020. február 28., péntek

Badacsonyi látnivalók

Amennyiben a Badacsonyra szeretnétek ellátogatni, itt egy kis összeállítás, hogy mennyi történelmi- vallási- és természeti kincset rejt a vulkanikus tanúhegy.

A Badacsony a Tapolcai-medence legnagyobb, 437,5 méteres vulkanikus kőzetű tanúhegye. Kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő Pannon-tenger lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta. Erről a folyamatról „tanúskodik” a hegy.

A Rózsakő a Badacsonyon, a Kisfaludy-ház felett található hatalmas asztalszerű bazalttömb. Valamikor a régmúltban gurulhatott le a hegy oldaláról. Nevét Szegedy Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni. valószínűleg ez magyarázza a vele kapcsolatban született legendát is. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."





Kuruc-körút
, mely a hegy derekán fut körbe, 1953-ban hozták létre A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 250.évfordulójára, s ezen az útvonalon teljesen meg lehet kerülni a tanúhegyet. A déli-délnyugati szakaszán, helyenként a fák között a Kőtengerekhez, Kőzsákokhoz jutunk el:








Bujdosók Lépcsője
Az 1936-ban épített, 464 fokból álló lépcsősor a Badacsony nyugati oldalában köti össze a Kuruc-körút elnevezésű turistautat az Országos Kék útvonalával. A lépcsősor mentén hatalmas bazalttornyok, törmeléklejtők, bazalttörmelékek kísérik utunkat. A lépcsősoron híres kurucokról elnevezett pihenőállomások vannak kialakítva, akik a rodostói száműzetésbe is hűen követték a Nagy Fejedelmet…



Kőkapu.
A tanúhegy észak- északnyugati nyiladéka, kétoldalt hatalmas kapuszerű bazaltsziklákkal, kőfolyásokkal. Csodálatos kilátóhely található a felső részén, egy fakorláttal ellátott terasznál.

A Kőkapun felfelé


Ranolder-kereszt.
Amikor Ranolder János veszprémi püspök egyszer a Badacsony tetején járt, a panoráma láttán azt mondta, ez a hely a világ leggyönyörűbb vidéke. Elragadtatása teljes mértékben érthető, amikor megállunk a hatalmas kőkereszt alatti természetes teraszon, és szembesülünk a lábunk alatt heverő Balatonnal. A roppant nagy méretű kőkeresztet szemlélve első kérdéseink közt merülhet föl, hogy miként volt lehetséges a 19. században ekkora kőtömböket a hegytetőre vonszolni. A válasz jól érzékelteti a kihívás mértékét: az emberi erő itt mit sem ért, az óriási kőtömböket 40 pár bivallyal a Kőkapun át vontatták föl. A 12 méter magas, klasszicista stílusú építmény 1857. szeptember 14-én készült el, nevét az ötletadóról kapta.

A kereszt előtti lépcsőn lesétálva a bazaltorgonák lapos tetejéről élvezhetjük a tökéletes balatoni kilátást. A Harangozó-börcnek nevezett terasz (a börc nem véletlenül emlékeztet a bérc kifejezésre, hiszen ugyanúgy sziklakiszögellést jelent) kinyúló sziklája kalapácsütésre a harangéhoz hasonlatos hangot hallat.
A Ranolder-keresztnél...


Kisfaludy-kilátó.
Az új, tehát a ma is látható Kisfaludy-kilátó a Balaton legmagasabb kilátója. 2011-ben épült, a Badacsony hegy 437 méteres magassági pontjánál A kilátó maga 18 méter magas.

Kisfaludy Sándor Ignác császári katonatiszt, testőrtiszt, magyar költő (1772-1844) Badacsonyban az 1795-ös szüreten tűnt fel, amikor először vendégeskedett Szegedy Ignác badacsonyi présházában, ahol közelebbről is megismerte Szegedy 20 éves lányát Rózát, akit végül 1800. január 20-án feleségül is vett.



Hertelendy emlékmű
. Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét, valamint a Balatoni Gőzhajózási Társaság alelnöke is volt. A Páholykő egy kilátópont neve, az emléktábla alatt található, bazaltteraszáról tiszta időben szép kilátás nyílik.




Egry József kilátóhely
. A Balaton festőjeként elhíresült zalai születésű Egry József (1883-1951) budapesti, majd nyugat-európai festészeti tanulmányok után az első világháború végén került Badacsonyba, ahol – mint beteg katonát ̵̶̵ az akkor katonai kisegítő kórházként működő Neptun Szállóban kezelték. Itt szeretett bele ápolójába, Vízkeletyné Pauler Juliskába, akit 1918-ban elvett feleségül. Ettől kezdve élete legfontosabb helyszíne és legfőbb festészeti témája Badacsony és a Balaton lett.
Panoráma az Egry József kilátóhelyről:





Bányászkereszt
1928-as évszámmal és "Szerencse fel!" felirattal.
Fohászkodó felirat is olvasható a kereszt talpazatába épített kőtáblán:









II.János Pál pápa emlékhelye
, az 1927-es Klastromkúttal, melyből kristálytiszta forrásvíz ered.








Kőbányászat, egykori munkatábor
.

1949 és 1954 között működött itt az internálótábor, ahol kíméletlen körülmények között kellett a főként Kecskemét környékéről idehurcolt politikai foglyoknak követ fejteni, sziklát törni, bazaltot hordani... Nagy Imre 1953-as rendelete szüntette meg a kényszermunkatábort.
Jórésze ledőlt, vagy az akkori állami szervek igyekeztek eltüntetni nyomait. A természet is végzi közben a munkáját: Fák, bokrok, cserjék és kúszónövények takarják egyre jobban a több mint 50 évvel ezelőtti borzalmakat. Őrök és munkaszolgálatosok lakhelyei fekszenek a tanúhegy ezen területén. Ez egykor szögesdróttal volt körülvéve és fegyveres őrség vigyázta a Rákosi elvtárs által kikiáltott "Nép ellenségeit". A badacsonyi táborba 1951-ben az internáltak után főleg kuláknak minősített alföldi gazdák kerültek, majd munkaszolgálatos kiskatonák. Ők reakciós szülők fiaiként nem foghattak a kezükbe fegyvert, helyette munkával szolgálták a Népköztársaságot. Hatvan forintot kaptak havonta: a felét azonnal le is vonták, a maradék nagyjából egyenlő volt az errefelé szokásos napszámbérrel.
1953-ban, Nagy Imre kormányra kerülése után ideiglenesen megszüntették az internálás intézményét, de nem mindenki térhetett haza: az egykori rabok közül sokakat börtönbe zártak, a fővárosból és más nagyvárosokból kitiltottak, illetve rendőri felügyelet alá helyeztek és őrizték nyilvántartási lapjaikat. Az internálást véglegesen Kádár 1960-as amnesztiarendelete szüntette meg.



Sűrűbb részen áthatolva érünk el a nagyobb bazaltkockákból épített lépcsőt, mely felvezet a kőfolyás tetejére. Itt, a fenyőerdőn átvágva jutunk el a kőbányához. Bányászat már a munkatábor létesítése előtt is folyt, azt az 1960-as években szüntették be véglegesen. Megdöbbentő méretekkel magasodnak fölénk a félbemaradt fejtésű bazaltsziklák. Itt dolgoztatták 1949 és 1954 között a rabokat, hajnaltól késő estig, sokszor a tűző napon, kíméletlen körülmények között. A műszakok hajnalban kezdődtek, és éjszaka értek véget, az időjárási körülményektől függetlenül. Két emlékhelyet is találtunk a kőbánya aljában: nevekkel, koszorúkkal, mécsesekkel, vallásos tárgyakkal.





És hogy miért volt szükség ennyi kőre? A környék tanúhegyei a vasútépítés fellendülésével, az 1900-as évek legelejétől kezdtek megfogyatkozni – rengeteg bazalt kellett a sínekhez, és a háborúk utáni újjáépítések szintén növelték a keresletet a kövek iránt. Több hegy, például a Haláp kúpjának egy része eltűnt. A Badacsony hegyi kőbányát 1965-ben zárták be – ekkorra 12 millió tonna követ hordtak el a hegyből.

2020. február 4., kedd

Rab Mária-forrás

Veszprém, Rab Mária-forrás. Veszprém egyetlen Mária-kegyhelye. Felkerestük, térképen is jelöltük. Az Északkeleti-útgyűrűn levő Lidl élelmiszer áruház parkolója a kiindulási pont. (A Lidl környékén rengeteg, a boltból származó szeméttel van tele az erdő (nylon-zacskók, pénztári blokkok, flakonok, ürdítősdobozok...) , illetve évtizedes szemetelések nyomai is rondítják az összképet.)
A parkolóból látni az információs táblát a bokrok mellett, egy ösvény indul kék színű, nyíllal jelzett "Rab Mára-forrás" feliratú táblával mutatva az irányt.
10-15 perc után el is érjük a helyet, táblák jelzik végig, merre kell menni, könnyen megtalálható.
Története, idézet a wikipédiáról:
"Története az 1920-as évek elejére nyúlik vissza. A számos legenda közül a leghitelesebbnek látszó szerint egy leányt (N. Mária) hiányos és téves tanúvallomások alapján – gyilkosság vádjával – életfogytiglani fegyházra ítéltek. A veszprémi rabkertészetben dolgoztatták, s ő hordta a vizet a közeli forrásról rabtársainak. Itt gyakran imádkozott a Szűz Máriához, hogy fény derüljön ártatlanságára. Ez rövidesen be is következett, s felmentették. Mivel nem tudta másként leróni háláját, a fogságban töltött nehéz napok emlékére megfestette a Szűzanyához való könyörgését, a képet pedig a jelenlegi kegyhelyen egy fára akasztotta.

A két világháború között egyre többen keresték fel a Rab Mária néven ismertté vált helyet, amelynél kisebb-nagyobb képekkel, emléktárgyakkal juttatták kifejezésre hálájukat. 1929-ben rendszeres zarándoklatokat tartottak a forrásvizek mellett található kegyhelyhez, s egy idő után kultusz alakult ki körülötte, sokáig azonban senki sem volt, aki felvállalta volna a gondozását. Ezt a szerepet vették át 1937-től a Magyar Királyi Veszprém-Jutasi Honvéd Altisztképző Intézet növendékei, egészen 1944 végéig Nekik köszönhetően a forrás 1941-ben újjáépült, az átalakított helyet Kisasszony napján (szeptember 8-án) szentelték fel. Egy kis hídnál fára erősített Mária-szobor is látható volt, alatta pedig a történelmi Magyarország térképe fából kifaragva, amelyet az altisztképző növendékei ajándékoztak.
A kommunista időszakban a forrás körüli műtárgyakat teljesen lerombolták, ma már csak fényképek tanúskodnak az egykori szobrokról, hálaadó táblákról, kőkeresztről, lépcsőről és a többi tárgyról. Az emlékhely körüli hagyományápolás 2009-ben kezdett újjáéledni."


A parkolóból látni az információs táblát a bokrok mellett, egy ösvény indul kék színű, nyíllal jelzett "Rab Mára-forrás" feliratú táblával mutatva az irányt.














2020. február 3., hétfő

Margit-vonal emléktúra

Köszönet a Területi Honvédelmi Klubnak és a Hit Pajzsa Nemzeti Egyletnek, hogy idén először, hagyományőrző és hagyományteremtő céllal megrendezte a Margit-vonal emléktúrát. A teljesítménytúra rajtja a balatonfűzfői vasútállomáson volt.
Az útvonal során több települést és történelmi helyeket, látványosságokat érintettünk.
Az első ilyen volt a fűzfői Mámai-templomrom.
A falut hívták így, hogy Máma – feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma település neve már egy görög nyelvű alapítólevélben is szerepel – az ezredforduló táján keletkezett a levél. Eszerint István király Mámát a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta.
Bővebb történelmi leírás itt:

Mámai templomrom
A mámai templom romja

A Mámai-dűlőn haladva, több kilométert magunk mögött hagyva aztán a balatonkenesei magasparthoz lyukadtunk ki. Itt a löszfal és Soós-hegyi kilátó, illetve a kenesei temető azon része, ahol 454 német katona nyugszik, voltak az ellenőrzőpontok.



 

Soós-hegyi kilátó és a panoráma

A magaspartról jól látszik a löszfal teteje is, ahol állunk éppen.


                               

A balatonkenesei temető egy részén találjuk a német katonai sírokat.






Balatonakarattyára érve pedig szintén a magasparti részt érintettük, ez a Kisfaludy-sétány. A Csittény-hegynél értünk be erre a részre, csodás panoráma fogadott itt is. Megnéztük a Rákóczi-fát, illetve ami mára maradt belőle....Innen átmentünk a felújítás alatt álló vasúti pálya felett. Le a lépcsőn, majd a strand végén fel a lépcsőn.  

Balatonakarattyai Kisfaludy-sétány és a Rákóczi-fa


Fahídon állva, az éppen felújításra váró vasúti pálya felett...

Újabb kilátópont után végül a célunk, a Margit-vonal emlékmű 16 km után. Itt volt kiépítve 1944 ősze és 1945 márciusa között az a 2. világháborús német-magyar védelmi állás balatonakarattyai szakasza, mely teljes hossza a Drávától a Balaton érintésével egészen Budáig tartott.

Bővebb leírás itt:
A Margit-vonal



A Margit-vonal emlékműnél, Balatonakarattyán!



A túra útvonala nagyon szép magasparti részeken haladt, sok-sok  emléktáblát, látnivalót tartalmazott. Végig jól láthatóan ki volt szalagokkal jelölve, így a térképet szinte nem is kellett nézni. 6 érintőpontot kellett felkeresni, ezek a térképen voltak jelölve.


Ez volt az útvonalunk!
Magyarország védelmi vonalai, erődített állásai 1944-1945-ben

A változatos útvonalhoz tavaszias idő társult, tökéletes program volt ez a mai. A szervezőt megkérdezve, azt a választ kaptam, hogy jövőre is meg lesz rendezve az esemény, aki idén kihagyta, annak 2021-ben érdemes csatlakozni! A célban egy szép történelmi emléklapot és az 1945 tavaszán a balatoni csatákban részt vevő 6.német páncéloshadsereg (div.:Nord) jelvényét kaptuk meg!


****************************
 Ha érdekelnek a történelmi jellegű túrák, akkor kövesd a facebookon a "Hit Pajzsa Nemzeti Egylet" oldalát:
Hit Pajzsa Nemzeti Egylet