2019. szeptember 25., szerda

Csesznek - Ördög-árok túra

Három bakonyi szurdokot ölelt fel a 16 km-es gyalogtúránk. Parkolást még a Csesznek településjelző tábla előtti (Ha Zirc felől érkezünk) , jobb oldalon található murvás parkolóban oldottuk meg. Négyen indultunk el délelőtt tíz órakor és a cseszneki várat körbeölelő Kőmosó-szurdokkal kezdtünk, ez az első kilométer amolyan "bemelegítés" volt. Ez a rövidke, ám annál varázslatosabb szurdok több Via-ferrata pályával is rendelkezik a hatalmas sziklákon végigfutva. Miután a Kőmosó-szurdokból visszatértünk a településre, kezdődött az út hosszabbik része. Az országutat (visszafelé-Zirc felé) rövid séta után elhagytuk és balra tértünk be az erdei ösvényre. A zöld sáv jelzésen nemsokára elértük a Kőárok-szurdokot. A patakmeder száraz, végig kőfolyással teli. A Nap sugarai misztikusan szűrődtek át a fák között, s már itt is elértünk pár hatalmas sziklához. Egy zajforrást észleltünk, nem tudtuk,hogy fakitermelés vagy hadgyakorlat robaja erősödik az erdőben. Ahogy közeledtünk, fehér por lepett el mindent: fát, bokrot,sziklát...mindent. Német munkások murvát bányásztak a Bakony közepén! No, mindegy, továbbhaladva a nyakig érő növényzetben, kiértünk egy padokkal,asztalokkal felszerelt erdei pihenőhelyhez. Ettünk egy szendvicset,egy csokit, majd folytattuk utunkat a szembe tartó úton, és nemsokára a piros sáv jelzésre rátérve az Ördög-árokba ereszkedtünk le. Mindhárom katlan közül ez volt a legnagyobb és végig technikát igénylő. A turistaösvény hol a mederben, hol az egyik-másik oldalon tekergett, de a nyomok alapján az elődeink is mentek, amerre megtalálták a járható utat. Több helyen kellett méretes sziklatömbökön átvergődnünk, teszem hozzá a kövek, mint a jég úgy csúsztak. Elértük az Ördög-gátat, itt más turistákkal is találkoztunk, így hatan voltunk ezen a ponton. A társaság egyik része a sziklákon ereszkedett le, a kiépített drótkötélpálya segítségével, míg mások az erdőn át, fa lépcsősoron kerülték a természeti akadályt. Aki már járt itt, az nem felejti el, ezt az élményt. Magam is válogatott "szép" magyar szavak kíséretében érkeztem le az Ördög-gáton. A szurdok felénél jártunk még ekkor, ezután is folytatódott az útkeresés, a tervezés. Kicsi vízállás volt, így megúsztuk szárazon. Miután elhagytuk az Ördög-árkot, még több mint egy óra és vagy 4 km állt előttünk, de a hátralevő szakaszon akadályba már nem ütköztünk. Erdei úton kanyarogtunk, végig a piros jelzést követve. Jó egy óra múlva kiértünk az erdőből és balra a mezőn túl már feltűnt a cseszneki vár. Így, végül 16 km és 5,5 óra alatt értünk vissza a cseszneki parkolóba. Az Ördög-árok lelassított minket, ott minden méter tervezést igényel. A kirándulást a kirándulástippek.hu oldal leírása alapján szerveztük meg, az útvonalat is azzal egyezően követtük. A Bakony legördögibb szurdokában jártunk. KÉPEK a résztvevők fotóiból.
A térkép pedig az útvonalat jelzi!
 

A Kőmosó-szurdokban kezdtünk.


A Kőmosó-szurdokot elhagyva, visszafelé Zirc irányába haladtunk. Nemsokára, a fasor végén,  a kanyarban balra térünk be a zöld jelzésre.
  

A Kő-árok szurdokban vagyunk már...


Átvergődés az egyik szakaszon. 

Itt lepett be mindent a murvás por...

 
 Elértük az Ördög-árok szurdokot.



 
Az Ördög-árokban
 



Már lenn... az Ördög-gát alatt.
Az Ördög-gát. Vagy kiépített drótkötél segítségével, vagy a sziklát az erdő felé megkerülő lépcsősoron át jutsz tovább...



Kiérve az Ördög-árokból, még jó egy órás erdei gyaloglás vár ránk, vissza Csesznekre. Két-három emelkedőt is tartalmaz ez a szakasz...
Csesznek határában, nemsokára visszaértünk. 

 
A kirándulástippek oldal részletes útvonal leírása itt található:
Ördög-árok túra




SEGÉDLETEK A TÚRÁHOZ, a Kirándulástippek oldalról:







2019. szeptember 10., kedd

Haláp

2019. május 22-én Zalahaláp Község Önkormányzata megnyitja a Haláp tanúhegy maradványait bemutató tanösvényt. A korábbi 358 méteres magasság a közel száz éves bányatevékenység során 291 méterre csökkent, a felső bazalttakarót teljesen elhordták. 1910 és 1990 között 50 millió tonna kő tűnt el a hegyről, itt termelték Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját. A régi M7-es autópályát és a Ferihegy repülőtér kifutópályáját is a halápi kőből építették. A korvizsgálatok alapján a halápi tanúhegy a legfiatalabb a többi közül.
Zalahaláp településen az átmenő útról, a Kossuth utcáról a Bánya utcára kanyarodjunk fel. Apró, zúzott bazaltkavicsos úton haladunk felfelé az utcán, egy kereszteződésben szemben fehér kereszt és padok lesznek, azokat is elhagyva haladjuk tovább felfelé! Vízmosás nehezíti a kocsival való feljutást, de ügyesen meg lehet oldani. Aki nem akar kockáztatni, hogy a kátyúba szorul,  az hagyja lenn az autót és gyalogoljon fel inkább. Tehát kocsival felérünk a sorompóig, bal oldalt nagy terület van a parkolásra. A sorompón túl már csak gyalog mehetünk, erre tábla is figyelmeztet. A tanösvény is innen indul. Az első tanösvény táblát elolvasva, balra indulunk, és követjük sorra az állomásokat. Szépen ki van táblázva az egész útvonal, könnyen bejárható. A peremet balról kerülve,bejutunk a kráterbe, itt már látszanak a bizarr formák. Bazaltoszlopok függőlegesen, vízszintesen, minden irányba dőlve... Arra a tábla is figyelmeztetett lenn a sorompónál, hogy se az omlások alá ne menjünk, se a tetejére ne kockáztassuk a feljutást. Bejárjuk az egész krátert, a túloldalához érve már a fejünk fölött magasodik a megmaradt csúcs. Zászló lengedezik a tetején, de mielőtt felmennénk, tegyünk egy kitérőt a Tapolcai-medence tanúhegyeinek irányába. Itt található ugyanis a méretes kőtömbökből álló szoborpark, több installáció került felállításra. Egyik még a Stonehenge alkotóelemeire is hasonlít. Innen még mindig ne a csúcsra menjünk, bár egy "KILÁTÓ" tábla már a lépcsősor felé  mutat, hanem jobbra kerüljük meg a kúpot. Itt fokozott óvatossággal közelíthető csak meg a kráter pereme, 5 méternél közelebb tilos megközelíteni. Alattunk az egész kráter, ahol az előbb átjöttünk. Látni a tanösvény tábláit, a csapásokat is. Miután ezt a részt is felfedeztük, visszatérünk a "KILÁTÓ" táblához,és a meredek lépcsősoron felmegyünk a két szintes csúcsra. Az első szinten padok is vannak, de a legtetején állni tudunk csak. Korlátok között, szűk helyen, pár ember fér el,de csodálatos a kilátás minden irányba! Innen rövid úton visszatérhetünk az autónkhoz. A sorompótól a tanösvény bejárása és vissza, nem sokkal több mint 3 km. 
Opció: Visszatérve a Bánya úton a lenti fehér kereszthez és padokhoz (a kereszteződéshez), körbejárhatjuk a hegy derekát is, több km-es úton, de ezt most kihagytuk. Legközelebb az is belefér.
Még kevésbé felfedezett ez a tanúhegyünk a többi mellett, de méltó rá, hogy bejárása során emlékezzünk szomorú sorsára. Ipari tájseb, mementó nekünk és az utókornak!
KÉPEK, TÉRKÉP


Kilátás a Halápról

Idáig jöhetünk autóval, fenn már a sorompó és a tábla figyelmeztet: Belépés csak gyalogosan!



A sorompón túl kezdődik a tanösvény, melyet 2019. május 22-én adtak át. Balra indulunk el.



A tanösvényen balra kerüljük a tanúhegyet, míg nem  beérünk a kráterbe. Szemben a megmaradt halápi csúcs.

A kráterben vagyunk, körben bizarr formák meredeznek felénk.



Rengeteg a pozsgás növény a sziklákon.








Ezt talán még használták a bányászat során...



A halápi csúcsra lépcsősor vezet, de jobbról előbb kerüljük meg a kúpot. Így eljutunk a kráter peremére is. Csak óvatosan!

A halápi kráter peremén.

Távolba néz.







A tanösvény során több helyen padok, és asztal is van elhelyezve. Ez itt éppen a szerelmesek padja.

Miután a halápi csúcsot jobbról-balról felfedeztük és a kráter peremeit bejártuk, indulhatunk fel a kilátóteraszra.



Ez az alsó kilátóterasz. Szemben Hegyesd.












Bejárhatjuk keresztül-kasul a krátert, helyenként kisebb tavacskák-pocsolyák figyelnek.





Haláp egy régi képen





Parkolónk helye. Indulási helyünk is egyben.

Fel a Bánya utcán, a "P" jelig (Parkoló). Onnan indul a tanösvény.