Ebben a három napban a Kéktúrázók egyik fellegvárában, a magyar turisták egyik legforgalmasabb hegységében, A Kéktúra nyugati végén, a Dunántúl legmagasabb hegységében, a Kőszegi-hegységben kalandoztam. Tapasztalatom, hogy roppant jól kiépített jelzések, útmutató táblák, információs leírások segítik a turistát ezen a vidéken.
A háromnapos túrám első napján Velem községbe érkeztem, csodás kis település, melynek a vége már benyúlik az erdőbe.
Az első nap felfedezését az általam kedvelt kirándulástippek.hu oldalról a "Velemből a Dunántúl tetejére" alapján tettem meg.
Bővebben itt:
Velemből a Dunántúl tetejére
Leparkolva, rögtön a Szent Korona őrzési helyét kerestem, egy bunker a látogatóközpont mögött. Itt őrizték a Szent koronát 1944 decemberétől 1945 márciusáig (ezután vitték át Kőszegre). Innen a "Források útja" elnevezésű út 2. állomásához érkeztem, ez a Vasa- vagy Vasas-kút. Ekkor még nem tudtam,ami később világossá vált számomra, hogy a Kőszegi-hegység tele van bővizű, kristálytiszta forrásokkal. Ez azért is jött jól, mert a magammal vitt vizet mindig a frissel tudtam pótolni. Meredekebb kaptatóval értem el a Szent Vid kápolnát, mely amúgy kilométerekről látszik, amint a Velem feletti csúcson fehérlik. Itt van nem messze a Kéktúra egykori végpontja is, egy emlékmű az erdei pihenő felett. Következő állomás a Hörmann-forrás, ahol turistautak is keresztezik egymást. Kis kitérővel megnéztem az enyészetté vált egykori határőr laktanyát, mely a forrástól kb 100 méterre bújik meg a fák között. Egykor komoly objektum, mára a pusztulaté lett. Innen, a Hörmann-forrástól már az Írott-kő volt a célpontom. Hamarosan elértem az országhatár menti szakaszt. Az út még Magyarországon vezet, de jobbkéz felől a fák között már Ausztria kezdődik. Ez az 1-2 km egyben az "Alpannonia" és a "Vasfüggöny turistaút" elnevezésű túraútvonalon haladt. És végre, felbukkant a Dunántúl legmagasabb pontja, melyen ott magasodik a kilátó. A toronyépületet az egykori trianoni, 1922-es határkőre építették. A fehér tömb egyik fele Ausztria, innenső fele pedig Magyarország. Történelmi kiállítás kapott helyet az alsó szobákban, korabeli plakátokkal, leírásokkal. Vas csigalépcsőn mentem fel a kilátóba, ahonnan egyedi érzés végigtekinteni a Dunántúl látható tájaira. Pár méterre átsétáltam osztrák területre is, ahol maga az Írott-kő sziklája fekszik, egy kereszttel a tetején. A 883 méter magas pontról a kezemben tartott, kinyomtatott útvonalleírás alapján ereszkedtem le, elértem a Sötét-völgyet, majd a Holler-barlang és Kalapos kő sziklatornyai következtek. Jó 15 km-es kör volt ez, de mivel mindent felfedeztem, megnéztem az út során, így nekem jó 6 órába tellett végigjárni. Megérte, hiszen történelmi útvonalon, történelmi és természeti látványosságok sorát érintettem ezen a csodás vidéken. Vacsorámat Bozsokon, a Határmenti Vigadóban fogyasztottam el, melyet az egyik túratársam ajánlott. Nem csalódtam, nagyon finomat és sokat tettek az asztalra a csárdában.
A háromnapos túrám első napján Velem községbe érkeztem, csodás kis település, melynek a vége már benyúlik az erdőbe.
Az első nap felfedezését az általam kedvelt kirándulástippek.hu oldalról a "Velemből a Dunántúl tetejére" alapján tettem meg.
Bővebben itt:
Velemből a Dunántúl tetejére
Leparkolva, rögtön a Szent Korona őrzési helyét kerestem, egy bunker a látogatóközpont mögött. Itt őrizték a Szent koronát 1944 decemberétől 1945 márciusáig (ezután vitték át Kőszegre). Innen a "Források útja" elnevezésű út 2. állomásához érkeztem, ez a Vasa- vagy Vasas-kút. Ekkor még nem tudtam,ami később világossá vált számomra, hogy a Kőszegi-hegység tele van bővizű, kristálytiszta forrásokkal. Ez azért is jött jól, mert a magammal vitt vizet mindig a frissel tudtam pótolni. Meredekebb kaptatóval értem el a Szent Vid kápolnát, mely amúgy kilométerekről látszik, amint a Velem feletti csúcson fehérlik. Itt van nem messze a Kéktúra egykori végpontja is, egy emlékmű az erdei pihenő felett. Következő állomás a Hörmann-forrás, ahol turistautak is keresztezik egymást. Kis kitérővel megnéztem az enyészetté vált egykori határőr laktanyát, mely a forrástól kb 100 méterre bújik meg a fák között. Egykor komoly objektum, mára a pusztulaté lett. Innen, a Hörmann-forrástól már az Írott-kő volt a célpontom. Hamarosan elértem az országhatár menti szakaszt. Az út még Magyarországon vezet, de jobbkéz felől a fák között már Ausztria kezdődik. Ez az 1-2 km egyben az "Alpannonia" és a "Vasfüggöny turistaút" elnevezésű túraútvonalon haladt. És végre, felbukkant a Dunántúl legmagasabb pontja, melyen ott magasodik a kilátó. A toronyépületet az egykori trianoni, 1922-es határkőre építették. A fehér tömb egyik fele Ausztria, innenső fele pedig Magyarország. Történelmi kiállítás kapott helyet az alsó szobákban, korabeli plakátokkal, leírásokkal. Vas csigalépcsőn mentem fel a kilátóba, ahonnan egyedi érzés végigtekinteni a Dunántúl látható tájaira. Pár méterre átsétáltam osztrák területre is, ahol maga az Írott-kő sziklája fekszik, egy kereszttel a tetején. A 883 méter magas pontról a kezemben tartott, kinyomtatott útvonalleírás alapján ereszkedtem le, elértem a Sötét-völgyet, majd a Holler-barlang és Kalapos kő sziklatornyai következtek. Jó 15 km-es kör volt ez, de mivel mindent felfedeztem, megnéztem az út során, így nekem jó 6 órába tellett végigjárni. Megérte, hiszen történelmi útvonalon, történelmi és természeti látványosságok sorát érintettem ezen a csodás vidéken. Vacsorámat Bozsokon, a Határmenti Vigadóban fogyasztottam el, melyet az egyik túratársam ajánlott. Nem csalódtam, nagyon finomat és sokat tettek az asztalra a csárdában.
Este pedig, mivel a környékbeli kempingek zárva voltak, a vadkemping formáját választva tértem nyugovóra, Velem egyik erdőszéli utcáján. Ez volt az első napom a Kőszegi-hegységben, örök élmény marad számomra. Aki ismeri, az tudja, aki még nem járt erre, azoknak pedig erősen ajánlom a Kéktúra fellegvárát!
KÉPEK
A túra útvonala berajzolva:
Érkezés Velembe....
A túra útvonala berajzolva:
Érkezés Velembe....
A Szent Korona őrzési bunkere.....
Indul a túra, elsőnek a Vasa-kút....
Felfelé a Szent Vid kápolnához.....
A Kéktúra emlékhely....
Indulás tovább, a Hörmann-forrás felé......
Egykori határőr laktanya, ami maradt belőle.....
Elérjük az országhatárt, ez a Vasfüggöny-turistaút. Jobbkéz felől a fasoron már Ausztria.....
Az Írott-kői kilátónál....
Átsétáltunk Ausztriába is, ahol maga az Írott-kő sziklája található:
Lefelé a völgyekben.....
Ez már az Óriások-útja és a Holler-barlang...
Pihenő és áttekintés...
Tovább a Kalapos-kő és a többi sziklaforma felé....
Visszatérés Velembe....
Ez már Bozsok, a Határmenti Vigadó étterem.....
Sátor felállítása Velemben és készülődés az alvásra....
És még 1-2 emlékkép....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése