Természet és ember - Túrák, Élővilág, Látnivalók: Bakonybél - Gerence- Odvaskő

2021. május 17., hétfő

Bakonybél - Gerence- Odvaskő - Bakonyújvár túra

A túra az alábbi látványosságokat tartalmazza, az ismertetés után pedig az útvonal leírása.

A Bakony a Dunántúli-középhegység legkiterjedtebb vidéke. Legmagasabb csúcsait itt a Magas-Bakonyban, másnéven Öreg-Bakonyban találjuk. Legmagasabb csúcsa a Kőris-hegy, 709 méteres magassággal. A Bakony teljes terjedelme mintegy 4000 km2, leginkább jellemző erdeje a bükkös. Vízrajzi térképe meglehetősen színes: források, patakok, vízfolyások mélyen bevágódott völgyekben törnek át, izgalmas szurdoktúrákra van lehetőség (pl: Gerence-völgye, Cuha-völgy, Kerteskői-szurdok, Ördög-árok, Burok-völgy, Fehérkő-árok, Római-fürdő vízesése stb).

Bakonybél település hegycsúcsokkal körülvett kis medencében fekszik, kedvelt kiránduló és üdülőközpont. Szent István király 1018 táján monostort alapított, melyet a mai Vár-hegy tetején állott Bakonyújvárból fosztogattak. A település főbb látnivalói: Bakonyi Erdők Háza, Pannon Csillagda, Szent Mauríciusz Monostro, Borostyán-kút (Gellért püspök élt itt) a kápolnával és a Kálváriával.

Gerence-patak. A Marcal leghosszabb mellékvízfolyása a Bakonyban, 57 km hosszan kanyarog. Zirc mellől ered és Marcaltő mellett torkollik a Marcal folyóba.

Az egykori Gerencepuszta épületei csárdaként működtek. A híres gerencei csárdát szívesen látogatták a Bakony rettegett betyárai: Sobri Jóska, Milfajt Ferkó, Liliom Peti, Savanyú Jóska, Oroszlán Pali és a többiek. Jelenleg,mint Bakonyújvár Vendégház üzemel.

Odvaskő-barlang. A Bakony egyik legrégebben ismert, fokozottan védett barlangja. Hívják Betyár- vagy Gerence-barlangnak is. Szent István király bakonybéli alapítólevelében (1037) már szerepel, mint az apátságnak adományozott birtok egyik határköve. A belső üreg 30 m hosszú, 8-10 m széles és 3-4 m magas. 10 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul itt elő, egyike a Bakony legforgalmasabb denevérnászhelyeinek. A bakonyi betyárok is kedvelték ezt a helyet, hiszen a völgyben közel volt a gerencei csárda.

Bakonyújvár, másnéven Podmaniczky-vár a XVI. században a Podmaniczky család rettegett erőssége volt. „A hatalmaskodó, kincséhes Podmaniczkyak a Bakony elrejtett völgyében, a hegység egyedül járható útja torkolatánál erődvárat építettek, mely csakhamara messze földön hírhedt, félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásaikkal örökös rettegésben tartották a vidéket.” Végül királyi csapatok ostromolták és rombolták le a várat. Jelenleg a sáncokat találjuk csak a Vár-hegy 434 méter magas ormán.

A Tönkölös-hegy 515 méteres teteje alatt, Bakonybél irányában nyílik a Likas-kő. A 4 m széles, 2,5 m magas, 6 m hosszú barlangocska dolomitsziklában képződött, ásatás során csontok, eszközök, edények, nyílhegyek kerültek elő.

Útvonal leírása:
Bakonybélből, a Cseralja utcai parkolóból indulunk. Az úttesten átkelve, elsőnek a Gerence-patak völgyében csodálkoztunk rá a hatalmas erdőségre és a tengernyi, éppen virágzó medvehagymára (május közepén). A levegőben is hagymaillat terjengett, a csapás mellett pedig az éppen bővízű patak zubogott. Barátságos völgyben haladunk, jobboldalt a Gerence, balra pedig a hatalmas bükkfák. Jó 40 percet kacskaringózunk így, majd az Odvaskő-parkoló előtt kb 50 méterrel egy helyen, kötéllel megerősített szakasz vár ránk. Itt a mederben kellett továbbmenni 4-5 méteren, a kötélben kapaszkodva. (Ki lehet kerülni ezt a szakaszt, az erdőbe visz fel egy kisebb kerülőút).
Az Odvaskő parkolónál, az úttesten átkelve, irány a Szarvad-árok. Szélesebb úton kanyargunk, majd az egyik kanyarnál balkéz felől jelzett, meredek lépcsősor visz fel az Odvaskő-barlanghoz. A Bakony egyik legrégebben ismert (1037-es iratokban szerepel) barlangja. Meredek , hiányos lépcsősor vezet fel, utunk ezen szakasza nem piknik, erősen dolgozik a láb, a tüdő, igazán "szívbarát" szakasz ez! A barlang szabadon látogatható, számtalan denevérfajnak ad helyet, de itt tanyáztak egykoron a betyárok is. Visszatérve a barlangtól (vissza le a meredek lépcsőn, ahonnan érkeztünk), a Bakonybéli Szarvad-árokban folytattuk utunkat. Sok-sok madár trillázása, az élénkzöld színek, hatalmas fák között igazi őserdei érzésben volt részünk. A fákról még csöpögött a víz, fokozva az érzést. A Tönkölös-hegyre hosszú, egyre erősebb emelkedővel érve, kereszteződésben jobbra folytatjuk utunkat. A hegytetőn kanyargunk kicsit, majd jobbra kitérünk: Bakonyújvár, másnéven a Podmaniczky-vár romjait kutatjuk fel. Ez igazi rablófészek volt annak idején, a haramiák innen indultak portyázni, rettegésben tartva a vidéket. Utunk utolsó látványossága a Likas-kő, ez egy kisebb üreg az 515 méteres Tönkölös-hegyen, immáron Bakonybél felé lejtve...
A fő csapásról jelzett omega jel visz a barlanghoz.
Utolsó pihenő után innen tértünk vissza Bakonybélbe, 14 km után. Ez egy igazán élménydús, bakonyi kaland, ajánlom mindenkinek akár egyéniben is. A túrát a Cartographia "Bakony" turistakalauza alapján jártam be. (88.oldali térképmetszet)