Kerteskői-szurdok

Bakonybélből, pontosan a Szent-kúttól indul az a 8,5 km-es kör, aminek része a Kerteskői-szurdok, a Bakony egyik vadregényes sziklaszorosa. Három jelzés vezet végig ezen az útvonalon, a képeken is látható, amiket időrendi, útvonal sorrendben tettem fel: A piros kereszt a Mária-út jelével, majd a zöld-sáv, utána a zöld háromszög, végül visszatérünk a piros-kereszt, Mária-út jelzésre. A Szent-kúttal szembe állva, annak bal oldalán vezet felfelé az út, rövid de meredek szakaszon indulunk. Felérve, tőlünk balra villanypásztorral elkerített rét, ottjártamkor lovak legelésztek éppen a kerítés mellett. Haladjunk végig a villanypásztor mentén, a míg elérünk egy murvás utat, amin átkelve, szemközti csapáson folytatjuk utunkat. Jobbra tartunk a következő elágazásnál, itt már a zöld jelzésen haladunk, jól láthatóan fel van festve a fákra a jel. Itt már hatalmas kőrisek alatt járunk, a gigantikus fák szinte az égig érnek felettünk. Némelyik kettétörve. A zöld jelzés hosszasan kanyarog szintben, majd lefelé, végül egy réten átérve beérünk a Gerence-patak mellé. Innen pár perc múlva már közvetlenül a patakmeder mellett találjuk magunkat, ez a Kerteskői-szurdok kezdete. Eleinte kisebb kövek között szétterült patak mentén haladunk, olykor kidőlt fákat kerülünk. Egyre vadregényesebbé válik a szoros, mígnem hatalmas sziklák meredeznek már felettünk. A zöld jelzés végigvezet a szurdokban, extra felszerelés nem kell a végigjárásához, de olykor csúszós kövek, sikamlós fatörzsek okoznak fejtörést a továbbhaladásnál. A szurdok rövid, de látványos, hirtelen érünk ki a sziklák közül. Én tettem egy kitérőt ezen a helyen. Átkeltem a patakon, a jobb oldalra és szemben a másik oldalon visszafelé felkanyarodtam a sziklák tetejére. Fakivágás nyomai mindenfelé, hatalmas ledöntött kőrisek szinte akadálypályaként feküdtek előttem, ezeket rádöntötték a turistacsapásra. Úgy kellett átvergődni ezen a szakaszon. Végül felküszködtem a sziklák tetejére, bár sokat nem láttam fentről. Találkoztam fent két hölggyel, ők szintén ott másztak-kúsztak fel a kidöntött fákon keresztül.... Viszont, lefelé a csapás egy csordogáló forrásban visz le, egy nyiladékszerű szorosban, két hatalmas sziklatömb között. Ez már élvezetesebb része volt utamnak, mikor leértem, ismét a Kerteskői-szurdokban találtam magam, kb a közepénél, így ismét bejártam a már előbb megtett részt. Mikor kiértem a szorosból, most már maradtam a jelzett úton, ami hamarosan a zöld háromszög jelzésre vezet rá. Ezt kell követni, felérünk egy rétre, vadászles mellett haladunk el. Követve a zöld háromszöget, átmegyünk a hatalmas réten, ívesen jobbra tartva már látjuk az autóutat is. Az úthoz közeledve, balra az erő szélén kell figyelni a már ismert piros-kereszt, Mária-út jelzést. Ez egy ösvény nyílásának két oldalára van festve, könnyen észrevehető. Ezen az úton már visszafelé tartunk, bár még egy érdekes szakasz van előttünk. Le és fel. Le és fel. Ez váltakozik vagy tízszer, mint valami hullámvasút. 5-10 méteres szintek le és fel, egymást váltva, kanyarogva, olykor dagonyán és csordogáló patakon áthaladva. Elérjük a murvás utat, azon átkelve ugyanarra a csapásra jutunk, amiről jöttünk: Már a villanypásztor mentén, a legelő lovak mellett haladunk visszafelé. 10-15 perc után érünk innen vissza a Szent-kúthoz, ez a kör egy kb 8,5 km-es körtúra volt. A KÉPEK a haladás irányát, időrendben követik.

A Szent-kút bal oldalán indul felfelé a csapás, innen indulunk el.

Ezen a jelen haladunk először...

A villanypásztorok mellett

Elérjük a murvás utat, azon átkelünk, szemben a csapás visz tovább be az erdőbe!

Itt a zöld jelzésre váltunk, ezt követjük a kőrisek között egészen a szurdokig,

Leértünk! Tisztáson áthaladva, ritkább erdőben, elérjük a Gerence-patakot.

A szurdok kezdete még szelíd terepen.

A zöld sávval jelzett út a szurdokon át vezet.

Elérjük a hatalmas sziklákat.

Ez a kitérőm volt, ami a másik oldalon felvezetett a sziklák tetejére, bár nem sokat látni lefelé.

Itt pedig visszatérek ebben a nyiladékban, le a Kerteskői-szurdokba. Csordogáló forráson vezet le a csapás, de nem lettem vizes, éppen hogy csak csordogált...

Visszanéztem felfelé.

Kiértem a szurdokból, itt már a zöld háromszögen vezet az út.

Kövessük a zöld háromszög jelzést.

Át a réten

Szemben már az autóút....Majdnem kiérünk, de aztán balra be a fák közé.

Vissza a piros-kereszt, Mária-út jelzésre

Kövessük a jelet. Le-föl hullámvasutazunk vagy tízszer....

Már közel a vége....innen jöttünk.

Visszaértünk a Szent-kúthoz és a Kálváriához.