Veszprém - Tekeres-völgy

Nem kell messzire menni, aki Veszprém mellett szeretne egy hangulatosat kirándulni. Ezt a 4,5 kilométeres kört bárki bármikor megjárhatja, bár nekem most az erdei szakasz fele dagonya volt.... Csatár-hegy mezőn, egy kereszteződésben hagytam az autót, onnan indultam felfelé a térképen biciklis útnak jelzett murvás sávon. Felérve a dombtetőre, elérjük a fenyőfákat, majd kb háromszáz méter után balra térünk be az erdőbe. Tíz lépés után az eddig teljes világosság helyett komoly félhomály fog körülvenni minket, elég sűrű erdőbe értünk. Óriási, magasfeszültségű vezeték alatt haladunk tovább, majd ismét be az erdőbe: ez már a Tekeres-völgy. Tekintélyes sziklák magasodnak a katlan jobb oldalán és elérjük az első erdei pihenőhelyet a sziklák tövében. Szivárgó víztől csillog némelyik kő felülete... A dagonyás rész ezután következett, sok helyen le kellett térnem az útról hogy tovább tudjak menni. Az erdei völgyben folyamatosan kísérnek minket a nagyobbnál nagyobb, mohalepte sziklaformák, és több pihenőhely is ki van alakítva, ahol sütögetni is lehet. Kiérünk egy kisebb tisztásra, itt találhatóak a 200 éves tölgyfák. Kettő hatalmas kidőlt törzset is szemügyre tudunk venni, egyiknek tövében hangyaboly figyel. Ezután még egy rövidebb erdei szakasz következik, majd kiérünk az erdő szélére, jobb oldalt tisztás kísér végig minket. Már látjuk a magasfeszültségű vezetéket, alatta elhaladva, a kopár dombra felkapaszkodva visszaérünk a kiindulóhelyünkre, a rét közepén levő elágazáshoz. KÉPEK, TÉRKÉPEK

 

Indulási helyem

Kornyi-tó

A Káli-medence közepén járunk, Köveskál és Kővágóörs között. Köveskál után kb 2,5 kilométerre jobbra leparkolunk egy murvás parkolóban. Innen indulnak a gyalogösvények, először az Emberi Komédia elnevezésű, kő-installációkhoz megyünk fel. Útközben már hallani, és ha szerencsénk van látni is ürgéket. A tó alatt és környékén ugyanis kiterjedt alagútrendszer terül el, amelyekben ürgék hemzsegnek. A tájra jellemző mediterrán növényzet borít mindent, több helyen is sziklák bukkannak ki a talajtakaróból. Az Emberi komédia szoborcsoporttól elénk terül az egész Kornyi-tó, mely a Káli-medence alatt húzódó karsztvízből táplálkozik. Szemben velünk a tanúhegyek összetéveszthetetlen formái magasodnak. Sétáljunk le a tó mellé, nádas, lápvidékes rész váltja egymást, itt tanösvény is található különböző állomásokkal. Rengeteg madár, a szakértők becslése alapján több mint 100 faj él itt. Láttam gólyát, fehér gémet, vadkacsákat is. Illetve továbbhaladva a tó menti füves pusztán, a facsoportok tetején tucatnyi ragadozómadarat is. Ezeknek a ragadozóknak fa ülők is vannak szerteszét kihelyezve, a képek között mutatom ezt is. Egymást váltogatja a sás, a nádas, a mocsaras és a füves, köves terep, így igen gazdag a növény- és állatvilág. Visszatérve az Emberi komédia szobrokhoz, vettem észre, hogy több száz kis béka roncsa hever szerteszét, nos a gémek és gólyák igencsak el vannak látva táplálékkal. A füves pusztán pedig emberek gombásztak és szedtek erdei szamócát. Ezt egyszer mindenkinek látni kell, de ahogy az ott levő fotóssal beszélgettem ,többeknek ez a kedvenc helye is, mivel itt nyugalomban és szabadon lehet megfigyelni az élővilág hemzsegését. Még biztos, hogy én is visszatérek ide! :) KÉPEK, térképpel is mellékelve

Méh- és darázsszúrás

Sokan nyáron is járjuk a természetet, ezért érdemes odafigyelni és ha észleltük akkor minél gyorsabban elkerülni a földben vagy a fákon levő darázsfészkeket vagy méhrajt.

Két hete Tihanyban, a Külső-tó melletti füves pusztán, egy elhagyott ürgelyukban még időben észrevettem a zsongó darazsakat. Nagyjából egy méterre voltam a lyuktól, ami körül repkedtek a darazsak, a fészek szélét meg is pillantottam és azonnal távoztam onnan. Tegnap Csopak határában, a 73-as főút Veszprém felé vezető szakasza bal oldalánál, a Séd-patak melletti akácfa tövében futottam bele észrevétlenül egy rajba. Mivel a nagyra nőtt csalán alatt, a földben voltak, így esély se volt észrevennem őket. Pillanatok alatt 3 csípést szereztem be: alkar, fej és hát, akkor tudatosult bennem hogy rohannom kell. Szerencsére, körülbelül 50 méter futás után már nem jöttek utánam, hanem a földben levő lyuk körül cikáztak. És, a raj se volt több ezres, hanem szerencsére kisebb egyedszámú...

Ha ilyen helyzetbe kerültök:
-Látjátok a fészket vagy a rajt,de az még nem támad, akkor azonnal hagyjátok el a helyszínt minél gyorsabban (Mint én Tihanyban)
-Ha belefuttok észrevétlenül a rajba, és az már támad, akkor ahogy tudtok rohanjatok. Futás közben is szúrnak, mert gyorsabbak, de legalább megadod az esélyt magadnak, hogy ne a helyszínen szúrjanak sokkos, életveszélyes állapotba.
A méh csípéskor nemcsak mérget (úgynevezett apitoxint) bocsájt ki, hanem egy olyan feromont is, mely a közelben lévő többi méhet is figyelmezteti a veszélyhelyzetre, és támadó magatartást vált ki belőlük. Éppen ezért az első, egyik legfontosabb teendőnk, hogy méhcsípés esetén azonnal menjünk el a baleset helyszínéről.

A darázs-, illetve méhcsípések következtében normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik. Ilyenkor a tüneteket helyi kezeléssel, borogatással és különböző krémekkel enyhíthetjük. A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal jó bekenni, ehhez szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni. Mindkét rovar okozta csípés esetén mossuk le a bőrt langyos, szappanos vízzel és használhatunk antihisztamin, illetve lidokain tartalmú kenőcsöt és jeges borogatást is. A duzzanat normális körülmények között néhány nap alatt elmúlik. A kisgyermekek szervezete éppen csak ismerkedik az idegen fehérjék legyőzésének folyamatával, ezért a felnőtteknél viszonylag rövid idő alatt megszűnő piros duzzanat esetükben jóval tovább is tarthat.
A méhméreg fő összetevője egy mellitin nevű toxin, ez felelős a csípés utáni fájdalomért. Emellett a méreg tartalmaz hisztamint is (egyéb anyagok mellett), mely szintén fájdalmat, viszketést okoz. Nagyon fontos, hogy a csípés után azonnal távolítsuk el a méh fullánkját, ez ugyanis még a csípés után akár egy percig is pumpálhatja a mérget az áldozat szervezetébe.
A jelszó a gyorsaság, de próbáljuk meg a körmünk vagy akár egy hitelkártya segítségével "kiemelni", anélkül, hogy összenyomnánk, összecsípnénk, ez utóbbi esetben ugyanis megvan annak az esélye, hogy a méregzsákot is összenyomjuk. A csípés helyén kialakuló kipirosodott, duzzadt területre tegyünk hideg borogatást, ez enyhíti a fájdalmat és csökkenti a viszketést is. A viszketés ellen hatékony lehet például antihisztamint, szteroidot vagy mentolt tartalmazó kenőcs.
A méhméreg erősen savas kémhatású, ezért gyakran azt tanácsolják, hogy a csípés helyét lúgos kémhatású anyaggal kezeljük, hogy a mérget semlegesítsük. Azonban a méreg nem marad a bőr felületén, hanem mélyebb rétegekbe hatol be, így a semlegesítő anyag nem ér el hozzá. Ezért a legtöbb házi módszer (például a szódabikarbónás lemosás, a fogkrémmel való bedörzsölés vagy éppen a csípés helyének lepisilése) nem jár különösebb enyhítő hatással.
A méhcsípés helye kifejezetten fájdalmas lehet a balesetet követő néhány órában, de a viszketés és az érintett terület duzzanata akár egy hétig is elhúzódhat. Az emberek nagyjából két százaléka nagyon érzékenyen reagálhat a méhcsípésre, és az allergiás reakció akár úgynevezett anafilaxiás sokkban is csúcsosodhat.

Amennyiben a méhcsípés szokásos tünetein kívül mást is tapasztalunk, például a bőr égő érzését, testszerte megjelenő viszketést, csalánkiütést, ödémásodást, orrfolyást, a szem kivörösödését és a szemhéjak feldagadását, nehézlégzést, légszomjat, szapora vagy szabálytalan szívverést, hasfájást vagy hasi görcsöket, esetleg hányást, fejfájást vagy éppen szorongást, halálfélelmet, azonnal forduljunk orvoshoz! 
Hoztam egy táblázatot, ismertetőnek a hazai darázsfajokról.

Sóstókáli templomrom

Köveskált elhagyjuk és haladunk Kővágóörs irányába. Jobbra egy parkolási lehetőség található (Kornyi-tó parkolója), ott tudjuk hagyni az autót. Az útra visszatérve, visszafelé indulunk el, Köveskál irányába. Kb 100 méter után jobbra lesz egy nyomvonal, ami rávezet a rétre és egészen elvisz a kb 1 km-re található Árpád-kori romhoz. Nagyjából a Káli-medence közepén járunk, a romnál megpihenve élvezhetjük a csendet.

Köveskált elhagyjuk Kővágóörs irányába

Jobbra találunk egy murvás parkolót. Itt hagyhatjuk az autót, majd gyalog induljunk vissza Köveskál felé. Jobbra lesz egy füves csapás, arra menjünk rá!

A füves úton haladjunk jó 1 km-t, a facsoport mögött lesz a sóstókáli templomrom!