Kis kitérővel az elhagyatott, 1903-ban épült Hubertus-kápolnához mentem. Egykoron szebb épület, immáron romos állapotban, összefirkálva.
Építői a csobánkai vadászegylet tagjai voltak, akik a budapesti Metropole szálloda egyik éttermében, egy beszélgetés közben találták ki, hogy építenek egy kápolnát, amit Szent Hubertusról neveznek el.
A vadásztársaság tagjai által felajánlott pénz azonban csak az építési költségek felére volt elegendő, ezért a csobánkai Margitliget lakói is támogatták a kivitelezést. Aki pedig nem tudott pénzzel hozzájárulni, az kétkezi munkáját ajánlotta fel. A társadalom szinte valamennyi rétege megmozdult a kápolna ügyében. A telket Teleki Tibor gróf adományozta a kápolna számára. Az ablakok üvegfestményei Münchenben készültek, teljesen ingyenesen. Ahogy az oltár feletti Szent Hubertust festményt is ajándékba kapta a kápolna Horváth Andor festőművésztől.
Az épületet 50 főre tervezték, bejárata felett egy szarvasagancs volt. 1904-ben Várady Árpád kanonok szentelte fel. Sorsa bizonytalan. Magántulajdonban van és az egyik legelhanyagoltabb állapotban levő kápolna hazánkban, ami egy településen belül található.
A csobánkai Panoráma utcán haladva, már felbukkan több helyen az Oszoly, amit aztán a települést elhagyva teljes vetületében szemből látni. Igen szép ez a természeti környezet. Pár éve az Oszoly csúcsán állva, errefelé nézelődtem, most pedig arrafelé szemléltem a Pilis egyik sziklás domborulatát.
A Hosszú-hegyről pedig visszatekintve, a Ziribárt és a Kevélyeket látni egyszerre. Kissé távolabb a Hármashatár-hegy és a Széchenyi-hegy, János-hegy ismert formái zárták a látképet:
Innen a Csillagösvény nevű úton a Boldogasszony kápolnához mentem fel, útközben a hun-magyar történelem uralkodóit találjuk fából kifaragva, és történetüket táblán leírva. A Boldogasszony kápolnába a napfordulók idején szépen ragyog be a Nap. A kápolna előtt van az Oltárkő, itt időnként ősmagyar hitvilághoz tartozó szertartásokat is végeznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése