Hernád-áttörés túra

 

Hernád-áttörés túránk, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén, a Hernád folyó szurdokában.

5 órás kaland volt, 12 km-en át. Indulás: Káposztafalva - Podlesok, ami több túra kiindulásának is a csomópontja.

Kék jelzésen kezdtünk, egy híd után a kasszánál kellett megvenni az 5 Eurós belépőt.  

 

 

 

A "nehéz"-nek sorolt útvonal nem a távolság vagy a szintemelkedés, hanem a leküzdendő akadályok és a nagy odafigyelést igénylő szakaszok miatt vált kihívássá. A föld feletti gyökerek, fa létrák és lépcsők rendkívül síkosak voltak, ott csak tipegni tudtunk. Több helyen le lehetett menni a Hernád folyó partjára is. Gyakorlatilag a szurdok első fele egy "A" könnyűségű Vasalt Útnak (Via ferrata) felelt meg, láncokba, drótkötélbe kellett kapaszkodni, és több helyen sziklákba épített fém lépcsők segítették az átjutást.

A kék jelzést és a Hernád folyót egy nagy függőhídnál hagytuk el, innen a zöld sáv jelzés vezet tovább!

A felfelé vezető út második szakaszán már nagyobb létrákon jutottunk fel a vízesések mentén. Ez már a Kolostor-szakadék. Fizikailag ez az út legnehezebb része, sokat létrázunk és kaptatunk felfelé.

Végül felértünk a 770 méteres fennsíkra, ahol enni-inni lehetett. Innen szép kilátás nyílik több irányba, a leglátványosabb a Magas-Tátra felé.

A túra második szakasza, innen való enyhe leereszkedés volt, széles erdei utakon, néhol szűk, csúszós csapásokon (sárga-zöld-sárga-piros sáv jelzésen vissza Podlesok-ra). Helyenként intenzíven éreztük a fenyő/gyanta illatát, ami még jobban fokozta a erdei hangulatot. Páfrányok, mohák, lombhullató és tűlevelű erdők váltották egymást.

A Hernád-áttörés (szlovákul Prielom Hornádu) a Hernád folyó által kivájt, 16 km hosszú és helyenként a 300 m magasságot is elérő szurdokvölgy. A Magyarországi Kárpát-egyesületnek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a Hernád-áttörés a túrázók által járhatóvá váljon. Az egyesület iglói osztályának vezetője, Hajts Béla kelt át rajta először 1906-ban egy tutaj segítségével Káposztafalváról Szepessümegig. Még ekkor eldöntötte, hogy ezt a gyönyörű vidéket mindenki számára láthatóvá kell tenni. Tőle származik a terület „Felső-Magyarország paradicsoma” (mai nevén Szlovák Paradicsom, Slovenský raj) elnevezése. Még ugyanebben az évben, 1906-ban elkezdődött a ma is látható láncok és fémpadok rögzítése, a szurdokvölgy járhatóvá tétele.

Végül egy videóösszeállítás a túráról itt:
Hernád-áttörés

Maradandó élmény volt!

Ziribár túra - Pilis

 

Egy nagyon szép túrát tettem meg, aminek nagy része jelzetlen ösvényeken vezetett. Csobánka - Ziribár-hegy - Hosszú-hegy és a Pilis-hegy aljában található Csillagösvény. 

 

Csobánka számtalan túralehetőséget rejt magában,a nevezetességek a településről hamar elérhetők.

Innen kaptattam fel a Ziribár-gerincre, ami nem annyira ismert, kevésbé publikált a túrázók előtt, nem vezet fel jelzett turistaút. 

 

Tömegközlekedéssel a pomázi autóbuszállomástól érkeztem (860-861-es járatok -Csobánkai elágazásnál kellett leszállni) és a Közép Európai Cserkészpark maradványaitól indultam a túrára.

Kis kitérővel az elhagyatott, 1903-ban épült Hubertus-kápolnához mentem. Egykoron szebb épület, immáron romos állapotban, összefirkálva.

Építői a csobánkai vadászegylet tagjai voltak, akik a budapesti Metropole szálloda egyik éttermében, egy beszélgetés közben találták ki, hogy építenek egy kápolnát, amit  Szent Hubertusról neveznek el.

A vadásztársaság tagjai által felajánlott pénz azonban csak az építési költségek felére volt elegendő, ezért a csobánkai Margitliget lakói is támogatták a kivitelezést. Aki pedig nem tudott pénzzel hozzájárulni, az kétkezi munkáját ajánlotta fel. A társadalom szinte valamennyi rétege megmozdult a kápolna ügyében. A telket Teleki Tibor gróf adományozta a kápolna számára. Az ablakok üvegfestményei Münchenben készültek, teljesen ingyenesen. Ahogy az oltár feletti Szent Hubertust festményt is ajándékba kapta a kápolna Horváth Andor festőművésztől.

Az épületet 50 főre tervezték, bejárata felett egy szarvasagancs volt. 1904-ben Várady Árpád kanonok szentelte fel. Sorsa bizonytalan. Magántulajdonban van és az egyik legelhanyagoltabb állapotban levő kápolna hazánkban, ami egy településen belül található.

A csobánkai Panoráma utcán haladva, már felbukkan több helyen az Oszoly, amit aztán a települést elhagyva teljes vetületében szemből látni. Igen szép ez a természeti környezet. Pár éve az Oszoly csúcsán állva, errefelé nézelődtem, most pedig arrafelé szemléltem a Pilis egyik sziklás domborulatát.

Erdei környezetben értem a Macska-barlanghoz: egy kőre festett cica is mutatta, hol vagyok

A Ziribár-gerinc nem olyan vészes emelkedő, mint azt pár cikk leírja, több helyről szép kilátás nyílik a Kevélyek irányába.

A Hosszú-hegyről pedig visszatekintve, a Ziribárt és a Kevélyeket látni egyszerre. Kissé távolabb a Hármashatár-hegy és a Széchenyi-hegy, János-hegy ismert formái zárták a látképet:

Leereszkedtem a Hosszú-hegyről, majd Pilisszántóra gyalogoltam, és megnéztem a Kőszínházat az egykori hatalmas kőfejtőnél. Ez a Pilis tömbjének a déli oldala, távolról is ezt a tájsebet látni. Itt lépünk be a hatalmas "Pilis Kapuja" nevű fából faragott óriási kapun, magába a kőfejtő udvarába. Fentről egy hatalmas Jézus szobor tekint le.

Innen a Csillagösvény nevű úton a Boldogasszony kápolnához mentem fel, útközben a hun-magyar történelem uralkodóit találjuk fából kifaragva, és történetüket táblán leírva. A Boldogasszony kápolnába a napfordulók idején szépen ragyog be a Nap. A kápolna előtt van az Oltárkő, itt időnként ősmagyar hitvilághoz tartozó szertartásokat is végeznek.

Innen még feljebb tudtam menni, a lentről látott szoborhoz, ami az "Áldást osztó Jézus"-t testesíti meg és néz a Nap irányába, dél felé.

Ez a túra 15 km volt , számtalan szép hegyvidéki kilátással és környezettel, a végén a pilisszántói szakrális központtal. Pilisszántó, autóbusz fordulótól utaztam vissza végül. A buszmegálló mellett kék nyomós kút található, ha elfogyott volna a vizünk, itt tudunk tölteni.....