A vértesi panoráma kaland után hazafelé, még beugrottam megnézni a fehérvárcsurgói kastélyt, illetve a víztározót is.
A kastély története
Az eredetileg a Perényi család birtokában lévő területre egy kis barokk kastéllyal együtt 1834-ben szerzett zálogjogot a Károlyi család, majd 1854-ben végleg a tulajdonukba került a birtok.
A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is végezte. Az egészen 1858-ig elhúzódó, nagyszabású építkezés végül is 1844-ben kezdődött Ybl Miklós felügyeletével. Az épület ekkor kapta meg jellegzetes U alakú formáját.
A II. világháborút követően a kastélyt államosították, majd a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig.
A kastély rendszerváltás utáni története is érdekes, mivel az
omladozó, igen rossz állapotban lévő kastély használati joga 1997-ben
visszakerült a Károlyi családhoz, a Károlyi József Alapítványon keresztül, a tulajdonjog pedig maradt az államnál. A vagyonkezelésre gróf Károlyi György később egy részvénytársaságot is létrehozott, az állammal közösen folytatódott a műemlék renoválása.
A víztározó ismertetése
A tározó Fejér megyében, a Bakony hegység keleti peremén Kincsesbánya és
Fehérvárcsurgó községek külterületén épült meg. A megépült
létesítményeket 1972-ben helyezték üzembe. A tározó létesítésének
eredeti, elsődleges célja a Gaja patak alatti alábányászott terület
védelme a vízbeszivárgások ellen, másodlagos célja az árvízi
csúcsértékek csökkentése volt. A bányaüzem bezárása miatt jelenlegi
elsődleges hasznosítási feladata az árvízcsúcs csökkentés. A további
hasznosítási feladatok a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a
sporthorgászat, a strandolás. A völgyzáró gát az eredeti Gaja meder
20+280 km szelvényében, az oldaltöltés az új Gaja meder 21+485 km
szelvényében épült meg. A tározó 149,00 mBf.i üzemvízszinten 140 ha
területű és 5.25 millió m3 térfogatú. A 154 mBf-i árvízszinten a
területe 223 ha, és a térfogata 14.25 millió m3.
A völgyzáró gát az eredeti Gaja meder lezárásával épült a középkori gát
maradványainak a helyén. A bánya felé elszivárgó vízmennyiség
csökkentésére elkészült a tározó fenékszigetelése és az ehhez csatlakozó
vízzáró fal. A tározó keleti oldalán található nyereg lezárására épült
egy tört tengelyű, homogén földgát, oldaltöltés. A fenékleürítő műtárgy
négy részből áll: vízkivételi csőtagból, aknából, közbenső csőtagokból
és a csillapítómedencéből. A többfeladatú műtárgy feladata üzemi
körülmények között a víz szabályozott leeresztése az új Gaja mederbe. Az
árvízi túlfolyó a tározó vészkiömlője, ami a tározó Rákhegyi
melléköblözete és az új Gaja meder között helyezkedik el. A vízelvezető
csatorna a vízleeresztő műtárgytól a régi Gaja mederig tart,
tulajdonképpen ez a Gaja új medre. A tározóban található időszakos
szivattyúállás szerepe, hogy az itt felállított szivattyúkkal a Gaja
alsó szakaszának vízpótlásához szükséges vízmennyiséget akkor is
biztosítani lehet, ha a tározó vízszintje 146,00 mBf szint alá esik.
KÉPEK a kastélyról és a víztározóról
ÉS a víztározó, melynek egy szakaszán a Kéktúra is vezet....
Kellemes kikapcsolódást Fehérvárcsurgón!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése