A túra az alábbi látványosságokat tartalmazza, az ismertetés után pedig az útvonal leírása.
A Bakony a Dunántúli-középhegység
legkiterjedtebb vidéke. Legmagasabb csúcsait itt a Magas-Bakonyban, másnéven
Öreg-Bakonyban találjuk. Legmagasabb csúcsa a Kőris-hegy, 709 méteres
magassággal. A Bakony teljes terjedelme mintegy 4000 km2, leginkább jellemző
erdeje a bükkös. Vízrajzi térképe meglehetősen színes: források, patakok,
vízfolyások mélyen bevágódott völgyekben törnek át, izgalmas szurdoktúrákra van
lehetőség (pl: Gerence-völgye, Cuha-völgy, Kerteskői-szurdok, Ördög-árok,
Burok-völgy, Fehérkő-árok, Római-fürdő vízesése stb).
Bakonybél település hegycsúcsokkal
körülvett kis medencében fekszik, kedvelt kiránduló és üdülőközpont. Szent
István király 1018 táján monostort alapított, melyet a mai Vár-hegy tetején
állott Bakonyújvárból fosztogattak. A település főbb látnivalói: Bakonyi Erdők
Háza, Pannon Csillagda, Szent Mauríciusz Monostro, Borostyán-kút (Gellért
püspök élt itt) a kápolnával és a Kálváriával.
Gerence-patak. A Marcal leghosszabb
mellékvízfolyása a Bakonyban, 57 km hosszan kanyarog. Zirc mellől ered és
Marcaltő mellett torkollik a Marcal folyóba.
Az egykori Gerencepuszta épületei
csárdaként működtek. A híres gerencei csárdát szívesen látogatták a Bakony
rettegett betyárai: Sobri Jóska, Milfajt Ferkó, Liliom Peti, Savanyú Jóska,
Oroszlán Pali és a többiek. Jelenleg,mint Bakonyújvár Vendégház üzemel.
Odvaskő-barlang. A Bakony egyik
legrégebben ismert, fokozottan védett barlangja. Hívják Betyár- vagy
Gerence-barlangnak is. Szent István király bakonybéli alapítólevelében (1037)
már szerepel, mint az apátságnak adományozott birtok egyik határköve. A belső
üreg 30 m hosszú, 8-10 m széles és 3-4 m magas. 10 védett és fokozottan védett
denevérfaj fordul itt elő, egyike a Bakony legforgalmasabb
denevérnászhelyeinek. A bakonyi betyárok is kedvelték ezt a helyet, hiszen a
völgyben közel volt a gerencei csárda.
Bakonyújvár, másnéven
Podmaniczky-vár a XVI. században a Podmaniczky család rettegett erőssége
volt. „A hatalmaskodó, kincséhes
Podmaniczkyak a Bakony elrejtett völgyében, a hegység egyedül járható útja
torkolatánál erődvárat építettek, mely csakhamara messze földön hírhedt,
félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásaikkal örökös rettegésben tartották a
vidéket.” Végül királyi csapatok ostromolták és rombolták le a várat. Jelenleg
a sáncokat találjuk csak a Vár-hegy 434 méter magas ormán.
A Tönkölös-hegy 515 méteres teteje
alatt, Bakonybél irányában nyílik a Likas-kő.
A 4 m széles, 2,5 m magas, 6 m hosszú
barlangocska dolomitsziklában képződött, ásatás során csontok, eszközök, edények,
nyílhegyek kerültek elő.
Útvonal leírása:
Bakonybélből, a Cseralja utcai parkolóból indulunk. Az úttesten átkelve, elsőnek a Gerence-patak völgyében csodálkoztunk rá a hatalmas erdőségre és a tengernyi, éppen virágzó medvehagymára (május közepén). A levegőben is hagymaillat terjengett, a csapás mellett pedig az éppen bővízű patak zubogott. Barátságos völgyben haladunk, jobboldalt a Gerence, balra pedig a hatalmas bükkfák. Jó 40 percet kacskaringózunk így, majd az Odvaskő-parkoló előtt kb 50 méterrel egy helyen, kötéllel megerősített szakasz vár ránk. Itt a mederben kellett továbbmenni 4-5 méteren, a kötélben kapaszkodva. (Ki lehet kerülni ezt a szakaszt, az erdőbe visz fel egy kisebb kerülőút).
Az Odvaskő parkolónál, az úttesten átkelve, irány a Szarvad-árok. Szélesebb úton kanyargunk, majd az egyik kanyarnál balkéz felől jelzett, meredek lépcsősor visz fel az Odvaskő-barlanghoz. A Bakony egyik legrégebben ismert (1037-es iratokban szerepel) barlangja. Meredek , hiányos lépcsősor vezet fel, utunk ezen szakasza nem piknik, erősen dolgozik a láb, a tüdő, igazán "szívbarát" szakasz ez! A barlang szabadon látogatható, számtalan denevérfajnak ad helyet, de itt tanyáztak egykoron a betyárok is. Visszatérve a barlangtól (vissza le a meredek lépcsőn, ahonnan érkeztünk), a Bakonybéli Szarvad-árokban folytattuk utunkat. Sok-sok madár trillázása, az élénkzöld színek, hatalmas fák között igazi őserdei érzésben volt részünk. A fákról még csöpögött a víz, fokozva az érzést. A Tönkölös-hegyre hosszú, egyre erősebb emelkedővel érve, kereszteződésben jobbra folytatjuk utunkat. A hegytetőn kanyargunk kicsit, majd jobbra kitérünk: Bakonyújvár, másnéven a Podmaniczky-vár romjait kutatjuk fel. Ez igazi rablófészek volt annak idején, a haramiák innen indultak portyázni, rettegésben tartva a vidéket. Utunk utolsó látványossága a Likas-kő, ez egy kisebb üreg az 515 méteres Tönkölös-hegyen, immáron Bakonybél felé lejtve...
A fő csapásról jelzett omega jel visz a barlanghoz.
Utolsó pihenő után innen tértünk vissza Bakonybélbe, 14 km után. Ez egy igazán élménydús, bakonyi kaland, ajánlom mindenkinek akár egyéniben is. A túrát a Cartographia "Bakony" turistakalauza alapján jártam be. (88.oldali térképmetszet)
Majd bevesszük magunkat a természetbe....
Gerencepuszta, jelenleg vendégház,de egykor a gerencei csárda volt a betyárok kedvelt helye:
Átkelés a Gerence-patakon...
Az Odvaskői-parkolónál, az úttesten átkelve, irány a Szarvad-árok....
Felfelé az OIdvaskő-barlanghoz:
Az Odvaskő-barlangnál:
Felfelé a Bakonybéli Szarvad-árokban, fel a Tönkölös-hegyre:
A Tönkölös-hegyről kitérünk Bakonyújvár sáncaihoz:
Visszaértünk a kiindulóhelyünkre, ahonnan a túránk indult. Ez a Cseralja utcai parkoló:
Adatok, térképmetszetek a túrához:
