Bakonybéltől indul ez a túra, mégpedig a Borostyán-kúti tó mellől. Gellért püspök élt itt, közel 1000 esztendeje, közkedvelt pihenőhely a tó és a Kálvária. Innen indultunk a kalandos túrára.
Magunk mögött hagyva a Borostyán-kutat, a murvás úton a településtől ellenkező irányba indulunk. Jó fél óra gyaloglás után, elérünk ez gázlóhoz, az úton a Gerence-patak folyik keresztül elég szélesen. Megjegyzem, itt már medvehagyma mezők kezdődnek, ilyenkor tavasszal igazi csemege a frissen szedett zöldség, útközben a szendvicsünkbe. Tehát a gázlónál vagyunk, mellette egy kis fahídon át tudunk kelni. A túloldalon jobbkéz felől magasodik fölénk a Hegyes-kő sziklacsoportja. Két hatalmas tömb között egy keskeny átjáró-feljáró, de odáig is kézzel-lábbal kapaszkodva tudunk csak feljutni. Az átjáróban pedig 2-3 méter a kritikus szakasz, ahol kétoldalt a sziklafalnak kitámasztva tudunk feljebb jutni. Végül feljutva, a résen, a Hegyes-kő tetejéről szép kilátás nyílik. Lefele sem volt egyszerű menni ezután. Utunkat folytatva, erdészeti utak, vadászlesek mentén haladunk. Elérünk a Fehér-kő-árokba, jobbra nekünk újfent hatalmas szikla magasodik. Ez a Fehér-kő! Ide nem mentem fel, hanem az árokban mentünk tovább, a piros négyzettel jelzett úton. Medvehagyma mindenfelé és szép bakonyi terep. Hatalmas fák, olykor akadályt is képezve utunk során. A Fehér-kő-árok felső részén figyelni kell, mert balra lesz egy kis szűk, nagyon meredek ösvény, ott kell felmenni aztán egy murvás erdészeti útra, amin elkezdünk visszafelé kanyarogni. Jó, ha van térkép nálatok, mely mutatja a GPS helyzeteteket, hogy tudjuk hol kell belépnünk a Szökrényes-kő árok szurdokába (Az egyik kanyarban, bal oldalt, sűrűn benőtt bokros részen átvágva, kb 4-5 perc után már észleljük az árkot)! Ez már komolyabb terep, a szűk nyiladékon, patak csordogálás kíséretében, csúszós sziklákon, kidőlt fákon át ereszkedünk lefelé. Igazi terep a kalandoroknak! Feltételezem, csapadékosabb időszak után még nagyobb kihívás a zubogó víz szurdokában lefelé taktikázni! Lassan tudunk haladni, mert meg kell tervezni hova léphetünk. Némely kő és sziklatömb mozog is, illetve az avarra lépve bokáig, térdig el lehet süllyedni - mindkét bakancsom vizes lett nekem is. A szurdok aljához érve, balkéz felől magasodik fölénk a tekintélyes Szökrényes-kő sziklatömbje. Hatalmas, mintha téglákkal kirakott falazat képezné az egészet. Elhaladunk alatta, érdemes többször feltekinteni rá. Ez az Öreg-Bakony igazi természetbeni oldala. Visszacsatlakozunk a Fehér-kő-árokba, majd ahonnan jöttünk,, ugyanazon az úton gyaloglunk vissza Bakonybélbe, a Borostyán-tó forráshoz. 14-15 km-es túra, én középnehéznek ítélném, a Szökrényes-kő szurdok miatt inkább a gyakorlottabbaknak ajánlanám! Nekem személy szerint nagyon tetszett, biztosan visszatérek még ide, a vállalkozó kedvű kalandorokkal.
KÉPEK!
Indulás a Borostyán-kút parkolójából:
A gázlónál. Bal oldalt található egy fahíd, ott tudunk átjutni:
Haladunk tovább a piros négyzet jelzésen:
A Fehér-kő árok eleje, a Fehér-kő sziklájával:
Jobbra tartunk, tovább a Fehérkő-árkon:
A Fehér-kő árokból balra lesz felfelé egy keskeny, meredek csapás! Azon feljutunk ezekhez a nagy bükkfákhoz:
Kiérünk egy murvás útra, azon kanyargunk lefelé. Szemközt a Kőris-hegy:
Beérünk a Szökrényes-kő árokba. Íme:
A Szökrényes-kő sziklatömbje:
Locus programmal mérve:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése