Alba Regia barlang

Felkerestük Magyarország egyik legnagyobb barlangrendszerének, az Alba Regia barlangnak a bejáratait. A Tési-fennsíkon, a Köves-domb keleti lejtőjén található. Egy mezőgazdasági művelés alatt álló területen lévő, messziről látható facsoportban van az egyes számú bejárata, amely a főbejárata. Betongyűrűvel van biztosítva és vasráccsal van lezárva ez a bejárata. A bejárati aknájában egy rögzített szögvaslétra lett beépítve, hogy egyszerűbb legyen a közlekedés benne. A másik bejárata 65 méterre nyílik és ugyanúgy van lezárva, valamint kiépítve. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjainak 1975-ben sikerült bejutniuk a barlangba. 1962 óta keresték a bejutást az I-44 nevű víznyelő folytatásába. 1975–1976-ban mérték fel a járatait a csoport tagjai Kárpát József vezetésével és ez alapján, 1976-ban készültek el az első barlangtérképek, egy alaprajzi barlangtérkép és egy hosszmetszet barlangtérkép, amelyeket Kárpát József szerkesztett, valamint Szolga Ferenc rajzolt. Ennek a felmérésnek az alapján Kárpát József axonometrikus barlangtérképet szerkesztett. Hossza 3600 méter. Részletes, faunisztikai vizsgálatokat végeztek benne, amelyeknek a során 216 állatfajt sikerült kimutatni a barlangból. A denevérek jelentős, őszi nászhelye. A Bakonyban a kis patkósdenevérek egyik legnépszerűbb szálláshelye. A nagy pele gyakran előfordul itt, még 130 méter mélyen, a szén-dioxidos részeken is megtalálták.
KÉPEK az Alba Regia barlang bejáratairól és a környéken levő Úttörő-forrásról!

Tábla is jelzi az Úttörő-forrást, mely most ki volt apadva. Egy kisebb katlanban, pad is van mellette, meg tudunk pihenni:

Az Úttörő-forrást magunk mögött hagyva, indulás az Alba regia barlangrendszer bejáratainak felkutatására:

Egy kisebb víznyelő akna, mellette pár méterre információs tábla a barlangrendszerről:

Az Alba Regia barlangrendszer egyik bejárati aknája

A másik bejárati akna, egy katlan aljában, ez is ráccsal van lezárva!