Aszófő túra

2019. december 16., hétfő

Aszófő túra

A közel 9 km-es kört érdemes az aszófői Polgármesteri Hivataltól kezdeni. Itt találjuk Árpád Vezér kútját, ami egy szoborból és a falban levő vízköpőből áll. Induljunk el az Árpád utcán. Az utca végi erdős rész szokás szerint tele szeméttel, egy nagy gumiabroncs közepén már kinőtt egy kisebb fa.... Rátérünk a hídon át arra a bekötőútra, mely felvisz teljesen a lovasiskoláig, itt a kerítés mentén érjük el az Aszófői-séd völgyét. A téltemető nevű virág egyik leglátványosabb virágzását figyelhetjük meg pár hónap múlva, a hóvirággal együtt a legkorábban nyíló virágok közé tartozik. Bal oldalt meredek vonulat, jobb oldalt a patak határol minket. Megjegyzem,itt sincs kijelölt turistaút, valami vékony csapásféleséget nyomokban fel lehet lelni,de egyébként jó, ha magunk tervezése alapján a patak vonalát követjük. A völgy végén tettünk egy kisebb kört, mely így érintette a Csengő-hegy keleti oldalát is. Egy helyen az úton levő hatalmas gödör, tele vízzel, teteje megfagyva. Kb térdig ért benne a téli csapadék.... Jobbra nem tudtuk kerülni, mivel a sásos-lápos réten szintén víz állt. Balra pedig a sűrű, tüskés bozót az út széléig kiterjedt. Így visszább vonulva, kellett egy vadcsapást keresni, melyen kikerülhettük a természetes akadályt. Szép fenyvesben haladva értünk vissza a Csengő-hegy oldalából, a Nap sugarai egyedi hangulatot varázsolva sütöttek át a fenyőfák törzsei között. A Csengő-hegyről visszakanyarodunk oda, ahol átkeltünk a séd patakon. Az Aszófői-séd felsőbb folyásán, melyet Vékony-pataknak neveznek, ezen átkelve, értük el az innentől már jelzett utat, a sárga sáv jelzést. A Meggy-hegy-aljánál jártunk,amikor is a romos épületekre bukkantunk, erről az utóbbi bejegyzésben írtam is. A szarvasokkal való találkozás a mai túrán sem maradt el, most viszont pár egyed nem rohant el,hanem szembenézett a kutyával, mely aztán értetlenül meg is állt, tőlük 20-30 méterre. Lám, eddig tartott a bátorság, az agancsosok közelébe érve megtorpant, nyilván tartott a tekintélyes állatoktól, jelen esetben csak szemlélte a számára idegen állatokat... Fokozatosan ereszkedve értük el a Rigótanyát, ez valami telephely lehet, munkagépek dolgoztak éppen. Átkeltünk az Aszófőt Pécsellyel összekötő úttesten, majd az Öreg-hegy keleti oldalán kezdtük meg a visszatérést Aszófőre. Ez a rész előbb füves-buckás terület volt, néhány cserjével és mutatóban pár öreg tölgyfával. A dombokról csodás panoráma terül elénk, alattunk a Balaton és a Tihanyi-félsziget. Kiemelkedően venni észre Aszófő fehér színű római katolikus templomát. Egyre jobban ereszkedve értük el a települést, a felső utcákról értünk be a központba. Érkezik közelről is a Szent László katolikus templom, az 1834-es hatalmas építmény előtt állva szinte eltörpülünk... A templom elülső homlokzatán a világháborúkban hősi halált haltak emléktáblái. 8,7 km után ért véget ez a változatos túra. KÉPEK!