2021. augusztus 31., kedd

Hölgykő-vára

Csehbánya és a 8-as főút között található a vár romja, egy sűrűn benőtt magaslaton, a Csiga-hegyen. A meredek sáncot körbeveszi a csordogáló Parési-ér. Maga a vár kis méretű, kb 30x30 m alapterületű volt. A keleti oldalán a falak között a bejárat nyoma még kivehető, a belső vár viszont teljesen elpusztult, csupán egy kb. 5 m mély ciszterna maradványa látható.

A 8-as főútról Csehbánya felé kanyarodunk, majd hamarosan egy vasúti hídon megyünk át. Átérve, rögtön jobbra lesz egy földút, mely pár száz méterre levő mező szélén az erdősávhoz vezet. Itt az "L" jelzést követve, a Parési-ér patak mellett érünk el a Hölgykői-sziklaüreghez és a vár romjaihoz, kb 5-10 perc alatt.
Hamar elérhető célpont, a helyszín varázslatos, meredek ösvényeken lehet feljutni a romokhoz. Óvatosan, mert csúszásveszélyes a partoldal, illetve magas a vár romjának a fala! A patakmeder mentén és a sáncokon jópár érdekes fát, fatörzset, gyökérzetet is megfigyelhetünk.
Kb 1 órás program nézelődéssel, fényképezéssel.

Történelmi leírás bővebben a linkre kattintva:
Hölgykő-vára
























2021. augusztus 26., csütörtök

Hódos-ér és Pápalátó-kő túra


16 km-es bakonyi túra indulás és visszaérkezés Vinyére.

Látványosságok a túra során az útvonal sorrendjében:

Hódos-ér völgye és a borostyános sziklafalai, 4000 éves földvár sáncai, a régi vasút, csodaszép bükkerdő, Hálóvető-árok, Pápalátó-kő és végül a Likas-kő sziklaformái. Az egyedi természeti látványosság titka abban rejlik, hogy kisebb gyermekek átférnek a sziklában levő járatokon.
A túra útvonalának egy alig észrevehető helyén (A Hálóvető-árokban) be lehet térni a Bejáró-barlanghoz, ami gyakorlatilag nagyobb sziklacsoportot jelent, mert a barlangba bejutni nem lehet. A felvezető út a nyiladékban viszont igen szép, a nagyobb mohás sziklákat mintha valaki óriás dobálta volna szerte....

A túra kiinduló és végpontja egyaránt Vinye, vasúttal és autóval is megközelíthető.

Bár voltak az útvonalon monotonabb szakaszok is (erdészeti út), összességében egy kihagyhatatlan bakonyi kalandnak összegezném, melyet "Müller Nándor - Barangolások a Bakonyban" című túrakönyve és a Cartographia "Bakony" Turistakalauza alapján jártam be.




Vinyéről érkezünk a Hódos-ér felé, ennél az erdészeti sorompós bejárónál kanyarodunk rá az útra.



A Hódos-ér legszebb része, a szurdokszerű sziklás terep










A Hálóvető-árok oldalnyiladékai....




Kitérő a Bejáró-barlanghoz. Igazából nem is barlang, hanem nagyobb sziklacsoport egymáson, mely között nyiladék, repedés található. Mindenképpen nézzük meg ,látványos kitérő az oldalirányú árokban.






A Pápalátó-kő és az alatta levő sziklaeresz.....






A túra utolsó nagyobb látványossága a Likas-kő nevű sziklaformák....









Levezetésképpen a Hódos-éri üdülőházak között sétálunk ki az erdőből....




2021. augusztus 14., szombat

Veszprém Séd-völgye túra

 Veszprémi körtúránk a Várnegyedtől indul és a Séd-menti csodás útvonalon át tart.
A Jókai utca mellett, a Sintér-domb alatti murvás parkolótól indulunk, és ide is térünk vissza. Az útvonal első részében a Séd-völgyén haladunk, ahonnan a Laczkó-forrásig megyünk. Innen felkapaszkodunk a Gulya-dombra, felkeressük a Gizella-kilátót is. Az állatkert kerítése mentén, a régi vasúti alagútnál érünk vissza a Viadukt alá, ahonnan már csak pár perc a kiindulási pontunk.
KÉPEK


Kilátás a Sintér-dombról



A Szent István Völgyhíd alatt, másnéven a Viaduktnál.
Veszprém jelképe hazánk első völgyhídja, 1937-ben adták át. A viaduktot egy évvel később Szent István halálának 800. évfordulójára nevezték el Szent István Völgyhídnak.
2005 végén a hidat műemlékké nyilvánították.



A Séd-völgye, másnéven a Betekints-völgy. Mellettünk jókora dolomitszikla és a régi vasút lezárt bejárata.





Egykori csónakázó tónál, ami most gazdag élővilággal rendelkezik





A veszprémvölgyi apácakolostor romjai valamint a Jezsuita templom. A történetéről bővebb leírást kaphatunk itt:
Veszprémvölgyi apácakolostor




A Laczkó-forrásnál.

A forrás kőépítményét a Veszprémi Természetbarát Szövetség állíttatta 1935-ben. Nevét Laczkó Dezső piarista tanár, geológus, múzeumigazgató, Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztályának elnökéről (1860-1932) kapta. A forrás mellett tűzrakóhely, esőbeálló, padok, és kerékpártároló is van. Jelenleg vezetékes víz folyik belőle.





Fenn a Gulya-dombon, a Gizella-kilátónál






Utunk befejező szakasza, a Gulya-domb, majd vissza a Völgyhídhoz...