Alapítólevelét I.Szent István adta ki. A több mint ezeréves főapátságot a Bakony és Kisalföld találkozásánál elterülő, 300 méter magas dombra építették.
Itt van hazánk legősibb iskolája. István király is idehozta fiát, Imre herceget. A gimnázium több, mint 300 diákja tíz sportágból, tizenkét nyelvből, számos szakkörből választhat, részt vehetnek az apátság életében és megismerhetik a bencés rend nemzetközi kapcsolatrendszerét.
Az apátság központi része a Szent Márton-bazilika, melynek nagy része a 13.század elején épült gótikus stílusban. A harangtorony magassága 55 méter.
A bazilika főhajójából jutunk le az altemplomba, de a Kerengő is ide kapcsolódik. A Kerengőből nyíltak a legfontosabb közösségi terek, itt gyülekeztek a szerzetesek a liturgiára, itt elmélkedtek és imádkoztak. A "Porta Speciosa" pedig a 13.században kialakított ékes, díszes kapu, melyen át a kerengőből a bazilikába vonultak be a szerzetesek. Hazánkban egyedülálló épségben maradt fenn!
Az apátság értékes része a könyvtár. Itt őrzik Szent István 1001-es keltezésű kiváltságlevelét, valamint a tihanyi apátság alapítólevelét (1055), mely a latin szövegbe illesztett magyar szavak révén a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk. A könyvtár jelenlegi darabszáma meghaladja a 400.000 kötetet. A kódexek száma tucatnyi, az ősnyomtatványoké mintegy 300. A könyvtár mai épületének alapkövét 1825-ben tették le. A mennyezeti ábrázolás főalakja Pallasz Athéné, a tudományok antik istennője. Mint tudjuk, a bencések mindig az írásbeliség, az irodalom szolgálói voltak, életüket meghatározta a tanulás és a tanítás.
A Szent Benedekről elnevezett bencés rend a kereszténység első szerzetes rendje, a bencések fontos szerepet játszottak a középkori Európa "nevelésében". Életüket a tanulás és a munka vezérelte. Szabályzatuk Szent Benedek Reguláján alapszik. Hazánkban az első szerzetesek 996-ban telepedtek meg a Szent Márton-hegyen, azaz Pannonhalmán.
A pannonhalmi Főapátság 1996-tól a Világörökség része.
A pannonhalmi Szent Márton-hegyen a Főapátság környezete is látnivalókban bővelkedik. Ilyen az Arborétum, a Gyógynövénykert, az Apátsági Pincészet, a Boldogasszony-kápolna, de a Millenniumi Emlékmű és a kilátók is.
Az Arborétum története egészen az Apátság alapításáig vezethető vissza, így ez az első ismert történelmi magyar kert. A régi korok szerzetesei n agy gonddal gyűjtötték és termesztették a gyógyításhoz használt növényeket. Az Arborétum területén ma több száz fa és ezernél is több lágyszárú növény található, melyek egy része egészen ritka, különleges fajta. Számos receptúra maradt fenn a régebbi korokból.
A Millenniumi Emlékmű 1896-97-ben épült fel, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére. Jelenlegi formáját az 1930-as években nyerte el.
A Szent Márton-hegyen két kilátó is emelkedik. A Boldog Mór kilátót 2012-ben adták át, felső szintjéről szépen látszik a Sokorói-dombság, a Pannonhalmi-medence, de a Bakony vonulata is (Kőris-hegy).
2018-as alkotás az úgynevezett Lombkorona tanösvény hal formájú kilátója is, mely a fák felett ível. A hal farka a feljáró, ami a tanösvényről indul, és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót. A kilátópontot a hal fejénél alakították ki.
KÉPEK
Pannonhalma, Bencés Apátság |
A "Porta Speciosa" pedig a 13.században kialakított ékes, díszes kapu, melyen át a kerengőből a bazilikába vonultak be a szerzetesek. |
Tihanyi Apátság alapítólevele |
A mennyezeti ábrázolás főalakja Pallasz Athéné, a tudományok antik istennője. |
A Millenniumi Emlékmű 1896-97-ben épült fel, a Honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére. Jelenlegi formáját az 1930-as években nyerte el. |
Boldogasszony kápolna |
Boldog Mór kilátót 2012-ben adták át |
Panoráma a Lombkorona Tanösvényről.... |